A brit Guardian cikke szerint egy orosz embert idegen ügynöknek nyilváníthatnak akkor is, ha a közösségi médiában olyan hírt oszt meg, amelyek rendőri erőszakról, korrupcióról, az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz pénzügyi problémáiról, vagy éppen a katonák moráljáról szólnak.
De akkor is, ha egykori katonai tapasztalatairól ír, vagy ha a hadsereget vagy valamilyen karhatalmat érintő fegyelmi vizsgálat eredményéről (vagy eredménytelenségéről) nyilvánul meg a közösségi hálón. Nem megengedett továbbá olyan személyekről tudósítani, akik valamelyik orosz titkosszolgálatnál dolgoznak.
A „külföldi ügynökök” adatbázisa gyorsan növekszik, aki oda bekerül, annak kiterjedt pénzügyi jelentéseket kell benyújtania, és egyéb korlátozásokkal, szankciókkal kell szembenéznie. A külföldi ügynöknek bélyegzés egyértelműen azt szolgálja, hogy az ország katonai-ipari ügyei körül az elmúlt években kirobbant botrányok ne terjedjenek a szélesebb nyilvánosság köreiben.
A cél félreérthetetlenül a nyilvánosság korlátozása, az ilyen szankciók nagyon gyakran irányulnak például újságírók ellen. A listával könnyebb lesz elfedni olyan a botrányokat, amelyek az elmúlt években például katonai-ipar körül robbantak ki. A Gurardian szerint a szigorítás oka az is, hogy széles körben elterjedetek a kamerával rendelkező okostelefonok, és a feketepiacokon hatalmas mennyiségben lehet beszerezni mindenféle személyes és érzékeny adatot.
