Rengetegen bíráltak minket a stadionokban végrehajtott büntetések miatt, holott mi soha nem kommentáltuk az ő törvényeiket és büntetéseiket
– mondta az AP hírügynökségnek adott interjújában a tálib mozgalom egyik alapítója, Nuruddín Turabi molla, felidézve azokat az időket, amikor a kilencvenes évek tálib uralma alatt Afganisztán igazságügyi minisztereként is működött. Ebben az időben a tálibok többek között attól váltak hírhedté, hogy kivégzéseket és kézcsonkításokat hajtottak végre az általuk bűnösnek ítélteken. Ezeket a büntetéseket nem mindig, de gyakran nyilvánosan hajtották végre. Az egykori igazságügyi miniszter a nyomaték kedvéért a friss interjúban hozzátette:
Senki nem fogja megmondani nekünk, hogy milyen törvényeket kell hoznunk. Követjük az iszlámot, a törvényeket a Korán alapján hozzuk meg.
A most hatvanas éveiben járó tálib tisztségviselő a 1996 és 2001 közötti tálib uralom idején az úgynevezett „erényügyi hivatal” vezetői teendőit is ellátta, amely gyakorlatilag vallási rendőrségként működött az országban. Abban az időben a világ számos részén elítélték a tálibok alkalmazta büntetéseket, amelyeket sokszor a kabuli stadionban vagy az Eid Gah mecset területén hajtottak végre, gyakran több száz afgán férfi részvételével. Az elítélt gyilkosok kivégzése általában egyetlen fejlövéssel történt, amit az áldozat családja hajtatott végre, illetve lehetőség volt arra is, hogy a család elfogadja az ilyenkor szokásos „vérdíjat”, amely a szabályok szerint az áldozat családját illette meg. Ebben az esetben a gyilkost életben hagyták. Az elítélt tolvajok esetében a büntetés egy kéz amputálása volt. Az útonálló rablóknak a kezét és lábát is csonkolták. Akkoriban a tárgyalások ritkán voltak nyilvánosak, a döntéseket pedig „vallástudósok” hozták meg.
Turabi az AP-nek most azt mondta, ezúttal a bírák – köztük a nők – döntenek az ügyekről, de az afganisztáni törvények alapja továbbra is a Korán lesz. Mint mondta, ugyanazokat a büntetéseket elevenítik majd fel. A tálib tisztségviselő szerint visszatérnek a kivégzések is.
A kezek levágása szükséges a biztonság érdekében
– közölte. Szerinte a hasonló büntetések elrettentő hatást fejtenek ki. A kabinet ugyanakkor tanulmányozza, hogy ezeket a büntetéseket nyilvánosan kell-e végrehajtani.
Az AlJazeera azt írja, a most 60-as évei elején járó Turabi az 1996-os hatalomátvétel után arról vált ismertté, hogy a zene – iszlamista ideológia alapján történt – betiltásának érvényt szerezve sokszor saját kezével tépte ki az autókból az akkoriban használatos kazettás magnókat és rádiókat. A megsemmisített zenei kazetták mágnesszalagjai ezután gyakran több száz méteres szakaszokon díszítették az út menti fákat és jelzőtáblákat. Turabi hivatali idejében megkövetelte azt is, hogy a férfiak minden kormányhivatalban turbánt viseljenek, támogatói pedig rendszeresen megverték azokat a férfiakat, akik levágták a szakállukat. A sportot betiltották, az igazságügyi miniszter végrehajtói gyakran erővel kényszerítették a férfiakat a naponta a mecsetekben elvégzendő öt imára.
Az AlJazeera hírportál most felidézte, hogy az elmúlt héten legalább két alkalommal történt meg, hogy kabuli férfiakat pakoltak be egy teherautó platójára, összekötött kézzel, és hogy megalázzák, nyilvánosan körbehordták őket. Mint írták, egyik esetben megfestették az arcukat, hogy ilyen módon tolvajként azonosítsák őket. A másik esetben száraz kenyeret akasztották a nyakukba, vagy azzal tömték be szájukat. Az nem derült ki, hogy a megalázott férfiak milyen bűncselekményeket követtek el.
A Tolo News című afganisztáni hírportál pénteken eközben azt írta, Mohamed Jakub molla, az ideiglenes kormány védelmi minisztere csütörtök este hangüzenetben utasította az összes tálib fegyvereseket, hogy tartsák tiszteletben az általános amnesztiát.
Az amnesztiát a tálib vezetés még nem sokkal a kabuli hatalomátvétel után hirdette meg. Jakub üzenetében most azt mondta, az amnesztia bejelentését követően senki sem állhat bosszút, azaz mindenki, akinek sérelme van, bírósághoz kell fordulnia, és ott kell megoldást keresnie.
