A koronavírus-járvány miatti szigorú beutazási korlátozások következményeként egyre több a betöltetlen álláshely Szingapúrban is: a dúsgazdag délkelet-ázsiai városállamban júniusban rekordszámú, több mint 92 ezer nyitott állást tartottak nyilván.
A munkaügyi minisztérium szerdán közölte, hogy az olyan ágazatokra, mint az építőipar és a feldolgozóipar, csapást mér a szingapúri határok szigorú ellenőrzése, és az olyan növekvő szektorokban is, mint például a biztosítás és a kommunikáció, folyamatosan keresnek munkavállalókat.
A nem rezidens munkavállalók száma a szigorú beutazási szabályok miatt csökkent. Ázsia és a csendes-óceáni térség legtöbb országában a koronavírus-járvány kirobbanása és globális elterjedése, 2020 márciusa óta vannak érvényben a külföldiek beutazását erősen korlátozó intézkedések.
Egy nappal korábban, kedden tíz órahosszát tartott a parlamenti vita a külföldi munkaerő alkalmazásával. A törvényhozás elfogadta Lawrence Wong pénzügyminiszter indítványát, amelynek célja munkahelyek biztosítása a szingapúriaknak, de egyúttal bírálta az idegenellenes érzelmek szítására tett kísérleteket.
Li Hszien Long szingapúri miniszterelnök, támogatva pénzügyminiszterét, úgy fogalmazott a vitában, hogy „az itt élő és dolgozó külföldiek hozzájárulnak gazdaságunkhoz és társadalmunkhoz”.
Szingapúr, amely az egy főre jutó bruttó hazai terméket tekintve a világ leggazdagabb országai közé tartozik, mágnesként vonzza a külföldi munkavállalókat. A világ egyik nagy befektetési és kereskedelmi központjaként Szingapúr régóta kitart amellett, hogy gazdasága nyitva áll a külföldi munkavállalók előtt.
Ha Szingapúr befelé fordulna vagy ellenségessé válna a bevándorlókkal szemben, az tönkretenné globális központként való szerepünket, befektetések és munkahelyek vesznének oda, mondta a miniszterelnök.
A több mint 5,8 milliós városállam gazdasága az idei második negyedévben 14,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de az előző negyedévhez képest 1,8 százalékkal csökkent a GDP. Elemzők arra számítanak, hogy idén 6,6 százalékkal nő a gazdaság, a munkanélküliségi ráta pedig 2,7 százalékot tesz ki, míg a fogyasztói árak 1,7 százalékkal emelkedhetnek.
(MTI)
