Nagyvilág

Mutatjuk képekben, mi történt az ikertornyok leomlása óta

DOUG KANTER / AFP
DOUG KANTER / AFP

Mutatjuk képekben, mi történt az ikertornyok leomlása óta

Terrorcselekmények, menekültválság, világjárvány, politikai változások – a 2001. szeptember 11-e óta eltelt két évtizedben nagyon sok olyan dolog történt, melyek jelentős hatással voltak egy-egy ország, illetve az egész világ életére. Képgalériánkban ezekből az eseményekből mutatunk néhányat.
Spencer Platt / Getty Images / AFP ésAFP PHOTO / FEMA / ANDREA BOOHER FEMA / AFP 2001. szeptember 11-én reggel négy utasszállító repülőgépet térítettek el az Al-Káida terroristái, hogy azokat New York-i és washingtoni célpontoknak irányítsák. Két repülőgép a World Trade Center ikertornyaiba csapódott, egy utasszállító a Pentagont, azaz a védelmi minisztérium épületét találta el. Miután a negyedik gép utasai rájöttek, hogy mire készülnek velük a gépeltérítők, megpróbálták visszavenni az uralmat a gép felett, így az Pennsylvania államban a földbe csapódott. A 20 évvel ezelőtti terrortámadásban közel háromezren haltak meg. Az Egyesült Államok válasza az eseményekre a terrorizmus elleni háború volt, első lépésként megszállták Afganisztánt. Így próbálták meg elkapni a tálibokat, akik Al-Káida tagokat rejtegettek.

 

HO / AFP Szaddám Huszein volt iraki diktátort 2003. december 13-án fogták el amerikai csapatok egy föld alatti lyukban. Számos súlyos bűntettel vádolták, de végül az iraki bíróság 2006 novemberében az 1982-es dudzsaili mészárlás miatt, mely 148 halálos áldozatot követelt, ítélte kötél általi halálra. Szaddám Huszeint 2006. december 30-án akasztották fel, közép-európai idő szerint hajnali 4 óra körül.

 

VIRGINIA MAYO / POOL / AFP Medgyessy Péter kormányfő és Kovács László külügyminiszter aláírja a Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló okmányt Athénban, az Attalosz Sztoa oszlopcsarnokban 2003. április 16-án. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja 2004. május 1-jétől lett.

 

RICARDO CASES / AFP A 2004-es madridi terrortámadások 191 halálos áldozatot követeltek, valamint körülbelül 1800 ember sérülését okozták. 2004. március 11-én összesen 10 robbanás történt négy vonatnál. A szerelvényeken 13, TNT-t tartalmazó hátizsákot helyeztek el, ezek közül hármat sikerült a helyszínre érkező szakembereknek hatástalanítaniuk. A merénylet elkövetését később az Al-Káida terrorszervezet magára vállalta. Az Európai Parlament a terrorakciók emlékére március 11-ére meghirdette a terrorizmus áldozatainak európai emléknapját.

 

Carsten Koall / Getty Images Angela Merkel, a CDU jelöltje leadja szavazatát a 2005-ös választások során Berlinben. A szavazatok összeszámlálása után ő lett Németország első női kancellárja. Négyszeres választási győzelmével a leghosszabb ideig regnáló demokratikus vezetővé vált Németországban Helmut Kohl után. A CDU korábban bejelentette, Merkel a decemberi választásokon nem pályázik a párt elnökségére, és 2021-ben, mandátuma lejártával a kancellári posztra sem.

 

Dean Mouhtaropoulos / Getty Images és AFP 2005. július 7-én öngyilkos merénylők összehangolt támadást hajtottak végre London metrórendszerében. Az elkövetők brit állampolgárságú muszlim férfiak voltak. Reggel 8:50-kor három bomba robbant fel egymás után 50 másodperces időközökkel a londoni metró szerelvényein, valamint egy negyedik egy órával később, 9:47-kor egy emeletes buszon. Az elkövetőkkel együtt ötvenhat áldozatot követelt a támadás, 700 ember pedig megsebesült.

 

MAGYAR NEMZET / AFP A 2006 áprilisában miniszterelnöknek megválasztott Gyurcsány Ferencnek az MSZP-frakció zárt, balatonőszödi ülésén elhangzott beszéde kiszivárgott. A beszéd a többi között a kormánykoalíció szándékolt és rendszeres hazugságairól, illetve a parlamenti választások előtt a választók elől eltitkolt tényekről szólt. Ez tüntetéseket váltott ki. 2006. október 23-án, az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulóján Budapesten be nem jelentett tüntetések kezdődtek, amelyek a délutáni óráktól összecsapásokba torkollottak a rendőrség és a kormányellenes tüntetők között. A számos esetben szükségtelenül és törvénysértően alkalmazott rendőri erőszak, a több esetben megvert vagy letartóztatott jelenlevők, illetve a fogvatartás során elkövetett további bántalmazások jogi, erkölcsi és politikai vitát robbantottak ki, melyek tovább polarizálták a közvéleményt. A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz győzedelmeskedett, kétharmados többséget szerezve, amit azóta még kétszer megismételt.

 

Chuck Kennedy-Pool / Getty Images Barack Obama leteszi az esküt az Egyesült Államok 44. elnökeként, miközben felesége, Michelle Obama tartja a Bibliát, mellette lányai, Malia és Sasha Obama a washingtoni Capitoliumnál 2009. január 20-án. Obama lett az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke. Parancsára amerikai katonák a pakisztáni Abbottábádban kommandóakciót hajtottak végre 2011. május 2-án, melynek során kiiktatták Oszáma bin Ládent.

 

ATTILA KISBENEDEK / AFP és ANGELOS TZORTZINIS / AFP Az európai menekültválság kifejezést először 2015 áprilisában használták, amikor öt, migránsokkal teli hajó süllyedt el több mint 1200 ember halálát okozva. A különböző fegyveres konfliktusok, politikai és vallási üldöztetés vagy gazdasági ellehetetlenülés miatt menekülők vándorlása következtében tömegek torlódtak fel a határokon, és próbáltak meg eljutni nyugatabbra lévő országokba. A bal oldali képen egy menekült család mászik át a szöges kerítés alatt a magyar-szerb határon, Röszke közelében 2015. augusztus 27-én. A jobb oldali fotón levetett mentőmellények Leszbosz partjainál 2015. szeptember 8-án.

 

ERIC CABANIS / AFP A párizsi terrortámadás áldozataira emlékeznek 2015. november 17-én. Előre megtervezett akció keretében terrortámadás-sorozatot indítottak Párizs különböző pontjain géppisztollyal felfegyverkezett terroristák 2015. november 13-án este. A Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert, a legtöbb halálos áldozatot a Bataclan színház elleni támadás követelte, ahol a terroristák túszokat ejtettek, majd a kivonuló rendőrséggel tűzharcba keveredtek. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek az egyik, Európában kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Salah Abdeslammal, a párizsi merényletsorozatot elkövető terrorkommandó egyetlen életben maradt tagjával szemben leghamarabb 2022 májusában születhet ítélet, a büntetőpere 2021. szeptember 8-án indult el.

 

Steffi Loos / Getty Images és BERND VON JUTRCZENKA / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP 2016. december 19-én Anis Armi tunéziai származású menekült megölt egy lengyel kamionsofőrt, és annak kamionjával a berlini Breitscheidplatzon megrendezett karácsonyi vásár tömegébe hajtott 2 fő halálát és több tucatnyi ember sérülését okozva. Az elkövető Németországból Olaszországba menekült, ahol egy rutinigazoltatás során azonosították, majd lelőtték. A tragédia után több országban is megerősítették a védelmet a vásárok körül. Bal oldalt a támadás áldozatainak emlékére kihelyezett gyertyák láthatók, jobbra pedig a berlini karácsonyi vásárba hajtott kamion.

 

OLIVIER HOSLET / POOL / AFP Az Európai Tanács brüsszeli épületének zászlói közül kiveszik az Egyesült Királyság zászlaját a brexit napján, 2020. január 31-én. A 2016-os népszavazás során a kilépést támogató voksok kerültek többségbe, majd az Egyesült Királyság parlamentjének jóváhagyásával Theresa May miniszterelnök bejelentette az Egyesült Királyság kilépési szándékát az Európai Unióból a lisszaboni szerződés 50. cikke alapján 2017. március 29-én.

 

Anindito Mukherjee / Getty Images Koronavírusban elhunytak tömeges hamvasztásának helyszínén egy pap búcsút vesz egy áldozattól Új-Delhiben 2021. május 1-jén. 2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, majd a tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel megérkezett a vírus. A Covid-19 végül ledöntötte a világot, mostanáig világszerte 2 569 422 áldozatot szedett.

 

SAUL LOEB / AFP Donald Trump 2017 és 2021 között volt az Egyesült Államok elnöke. Ez alatt az idő alatt sértő kijelentéseitől és állásfoglalásaitól volt hangos a sajtó. Trump 2020-ban elvesztette a választásokat, az amerikaiak Joe Bident tették meg új elnöküknek. Trump a támogatóit az elcsalt választásokra hivatkozva harcra buzdította, valamint a szavazatok újbóli összeszámolását követelte, mely ahhoz vezetett hogy tüntetők elfoglalták az amerikai törvényhozás helyszínét, a washingtoni Capitoliumot. Az összetűzésekben egy nő életét vesztette. A képen a QAnon néven ismert férfi a Capitolium elfoglalása közben 2021. január 6-án.

 

Omar Haidiri / AFP és Chris HERBERT / US Airforce / AFP Joe Biden amerikai elnök április közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok a New York-i terrortámadás huszadik évfordulójáig, idén szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból, azonban később augusztus 31-re módosította az időpontot. A katonák távozása után a tálibok azonnal elfoglalták Afganisztánt. A tálib hatalom elől menekülve tömegek igyekeznek menekülni Afganisztánból. A bal oldali kép az amerikai evakuálási hadművelet leálltakor készült Kabulban, amikor is egy katona a szögesdrót kerítésen emel át egy csecsemőt. A jobb oldali fotón egy C–17 Globemaster III típusú gép látható, a fedélzetén a beszámolók szerint összesen 640 ember tartózkodott. A jármű utasait, akik közt sok nő és gyermek is volt, sikeresen evakuálták Kabulból Katarba még vasárnap.
Olvasói sztorik