Az elmúlt hetekben rengeteg adatot tett közzé a világhálón Fehéroroszország legtitkosabb rendőrségi és kormányzati adatbázisaiból a magát Belarusian Cyber Partisansnak nevező csoportosulás. A céljuk nem más, mint hogy ezzel elősegítsék Aljakszandr Lukasenka rezsimjének bukását. Az adatok között szerepelnek
- a rendőrség feltételezett informátorainak a listái,
- vezető kormányzati tisztségviselők és kémek személyes információi,
- rendőrségi drónok, büntetőtáborok, autópályák térfigyelő kameráinak felvételei,
- valamint olyan hanganyagok, melyeket a kormányzati lehallgatási rendszer rögzített.
Ezen kívül olyan halálozási statisztikákat is nyilvánosságra hoztak, amelyekből kiderül: Fehéroroszországban vélhetően jóval többen haltak meg a koronavírus miatt, mint az a hivatalosan közölt adatokból látszik, írta a Bloomberg.
A hackerek – saját bevallásuk szerint – több mint 240 térfigyelő kamerát törtek fel, és arra készülnek, hogy kormányzati számítógépeket állítsanak le az X-App nevű rosszindulatú szoftverrel. Arról is beszámoltak, hogy a fehérorosz adminisztráció szinte minden területét sikeresen meghackelték már, ám egyelőre még nem hozták nyilvánosságra az összes anyagot.
Az adatok hitelességét egyelőre senki nem erősítette meg, és bár a lapnak a fehérorosz belügyminisztérium nem ismerte el a hackerek tevékenységét, az ország titkosszolgálatának vezetője, Ivan Tretel július 30-án a köztévén pont arról beszélt, hogy hackereknek – „külföldi különleges erők” megbízásából – személyes adatokra és „információk szisztematikus gyűjteményére” fáj a foguk.
Nem biztos, hogy a szivárogtatásnak rövid távon érzékelhető hatása lesz, hosszabb távon azonban annál inkább: alááshatják vele a kormányzati propaganda állításait a fehérorosz lakosság szemében, de segíthet a nemzetközi erőfeszítések erősítésében is, hiszen tippeket adhat, miként szankcionálják és üldözzék hatékonyan Lukasenkát és az embereit.
Ha Lukasenka valaha vád alá kerül a nemzetközi törvényszéken, ezek a feljegyzések hihetetlenül fontosak lesznek
– nyilatkozta Tanya Lokot, a Dublin City University digitális jogokkal és tiltakozásokkal foglalkozó docense.
A kikerült információk megmutatják, „a tisztviselők tudták, hogy ártatlanokat céloznak, és ok nélkül vetnek be rendkívüli mértékű erőszakot”. Egyre többen kezdenek el kételkedni az állami médiából folyó propagandában, amelyben nem jelent meg a tavalyi kormányellenes tüntetéseken bevetett rendőrségi erőszak sem.
A BYPOL nevű szervezet olyan disszidált, egykori fehérorosz rendőrökből, titkosrendőrökből áll, akik azután hagyták el hazájukat, hogy szembesültek a választási csalással és az azt követő erőszakhullámmal. Köztük olyanok is akadnak, akik – elmondásuk szerint – még mindig a rendszer tagjai, hogy belülről bomlasszanak, egyúttal útmutatást adnak a hackereknek – írta a MIT Technology Review. Mivel a fehérorosz adminisztráció számos részében – a rendőrségnél, a határőrségnél, a titkos rendőrségnél és a belügyminisztériumban is – vannak embereik (több százan), így a hackerek megkeresték őket, hogy segítsenek:
- Hogyan is épülnek fel pontosan a kormány szervezetei?
- Hol lehet rést találni rajtuk, hogy el tudják lopni az információkat?
- Elmagyarázták nekik a kormányzati adatbázisok szerkezetét,
- hogy miként tudják feldolgozni a megszerzett adatokat,
- és azonosítani az egyéneket a feltört telefonhívásokból.
Na meg visszacsatolást is kapnak, hogy a hivatalos szervek miként reagáltak az egyes hackelésekre.
Cyber-partisans hacked the entire police database and got access to cameras (at police stations, prisons and even police drones), restricted information about the work history of every police officer (their cases, offences they committed etc). 4/6 pic.twitter.com/B6uSLOWhyt
— Tadeusz Giczan (@TadeuszGiczan) August 9, 2021
Egyik tagjuk, egy korábban szervezett bűnözéssel és korrupcióval foglalkozó alezredes, Aljakszandr Azarau szerint a hackerek által közzétett információk hitelesek, és a BYPOL felhasználja a korrupt rendőrök és kormányzati tisztviselők felelősségre vonásakor.
A hackerek által megszerzett lehallgatások célszemélyei elég széles kört érintenek, éppúgy vannak közöttük alacsony és magas beosztású rendőrök, mint például a főügyészség munkatársai. A hanganyagok arra is bizonyítékot szolgáltatnak, hogy a rendőrparancsnokok erőszakot rendeltek el a tüntetőkkel szemben.
A fogvatartásoknak – most rögtön elmondom, az én parancsom volt – kibaszott keményeknek kell lennie. Ha rossz szemmel néznek rátok, verjetek meg kibaszottul mindenkit. Ez van ebben a rohadt városban. Ne legyetek szégyenlősök
– hallható a hackerek 77 ezres követői bázissal rendelkező Telegramjára kitett felvételen, állítólag egy vezető helyettes rendőr az egyik beosztottjának mondta egy belügyes védett vonalon.
A BYPOL azt reméli, hogy ezen bizonyítékok segítségével szankciókat léptetnek életbe Európában és az Egyesült Államokban a fehérorosz állami tisztségviselők ellen. Legutóbb egy hónapja jelentett be szankciókat Nagy-Britannia és az Egyesült Államok Lukasenka rezsimjéhez tartozó személyek és szervezetek ellen. Az amerikai kongresszusban a szankciókról való döntés előtt egy, a nyomozásukról szóló dokumentumfilmet meg is említettek egy meghallgatáson.
A McGill Egyetem hacktivizmussal foglalkozó professzora, Gabriella Coleman azt nyilatkozta, hogy ilyen szervezett és kitartó hackelést és összefogást egykori rendőrökkel még nem látott.
Ennyire kifinomult és több szintű támadást én még nem láttam csak filmekben
– nyilatkozta, és nem csak ő van ezen a véleményen.
This is as comprehensive of a hack of a state as one can imagine https://t.co/larkHRyUnZ
— Dmitri Alperovitch (@DAlperovitch) August 9, 2021
A Cyber Partisansnak mintegy 15 tagja lehet, ebből három-négyen foglalkoznak az etikus hackeléssel, a többiek az adatokat elemzik és egyéb feladatokat látnak el. A legtöbben fehérorosz állampolgárok, akik főként külföldön, az IT-szektorban dolgoznak. Ezen belül is páran penetrációs teszteléssel, ami azt jelenti, hogy egy szimulált támadással ellenőrzik egy rendszer biztonságosságát, és feltárják annak biztonsági réseit.
Ebben az évben a csoport egy részének sikerült bejutnia egy fehérorosz kormányzati létesítménybe, és bentről törtek be a számítógépes hálózatba, amely később is hasznukra vált, így sikerült hozzájutniuk lehallgatott telefonbeszélgetésekhez is, összesen 1-2 millió percnyi rögzített hangfelvételhez – mondta a csoport szóvivője.
A hackerek tavaly szeptemberben álltak össze az elcsalt fehéroroszországi választás után. Az első támadásuk inkább jelképes volt, feltörték az állami média honlapját, és egy olyan videót közöltek rajta, amelyen a rendőri túlkapások láthatók. Meghackelték a rendőrség honlapját is, ahol a legkeresettebb bűnözők listájára felrakták Lukasenkát és korábbi belügyminiszterét, Kurij Karajevet is. A kormányzati honlapokon pedig a vörös-fehér nemzeti lobogó volt látható: ez a tüntetők favorizált zászlaja a hivatalos fehérorosz vörös-zölddel szemben. A támadások után további hackerek csatlakoztak hozzájuk.
A fehérorosz emberek, akik az IT-ben dolgoznak, nemcsak gazdasági célokat akarnak elérni, hanem azt politikai befolyássá akarják alakítani. Az ilyen embereknek házuk, autójuk, mindenük megvan, csakhogy a saját jövőjüket nem választhatják meg. De most úgy döntöttek, részt vesznek a politikai életben. Nagyon fontos szerepet játszottak, ha nem a legfontosabbat abban, ami Fehéroroszországban 2020-ban történt
– nyilatkozta Pavel Slunkin korábbi fehérorosz diplomata, aki ma a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű thinktanknek dolgozik.
A hackerek kormányzati hivatalnokok és informátorok megszerzett nevét és címét is közölték egy weboldalon, egyféle szégyenlistaként, jelezve, kik azok, akik együttműködnek a hatalommal, kik segítik a békés tüntetések elfojtását. Ez állítólag már okozott nehézséget Lukasenka kormányzatának, legalábbis ezt állítja az elcsalt fehérorosz választás vélhetően győztes, Litvániába menekült jelöltjének, Szvjatlana Cihanovszkajának a tanácsadója, Franak Vjacsorka.
Nyomás alá helyezi őket, törést okoz a kormányon belül, és azt az érzést kelti, hogy senkiben nem bízhatsz meg, ha a rendszer része vagy.
Cihanovszkaja a kiberpartizánokat külön kiemelte a New York Timesnak, azt mondta róluk, hogy akcióik „rettenetes mértékben demoralizálják a biztonsági erőket, és megsemmisítik a soraikat”, és előbb vagy utóbb munkássztrájkok következtében mennie kell a diktátornak.
A Cyber Partisans egyébként tovább folytatja a kormányzati infrastruktúra feltörését. „Van egy, kibertámadásokat is magába foglaló stratégiai tervünk, hogy amennyire csak lehet, lebénítsuk a rezsim biztonsági erőit, szabotáljuk a rezsim gyenge pontjait az infrastruktúrában, és hogy védelmet nyújtsunk a tiltakozóknak” – nyilatkozta a szóvivőjük.
Hosszabb távú tervük, hogy az X-momentum felé haladjanak. Így nevezik azt a korszakot, amikor a hackeléseik valódi felkeléssel párosulnak az utcákon, és aminek eredményeként eljön Lukasenka bukása. Hasonlót tervez a BYPOL is, ők egy „titkos fehérorosz hadsereget” akarnak ehhez felépíteni. „Belső szerkezetet építünk ki, hogy egy napon készek legyünk leváltani a hatalmat, a rendszert.”
Nem csak a hackerek akcióznak
Nem ők az egyetlenek, akik a fehérorosz rezsim megdöntését célozták meg, több ezer aktivista dolgozik például azon, hogy a kormánykritikus vélemények is elérjenek az emberekig. A felszín alatt az ellenzéki aktivisták kitartóan dolgoznak az ellenállás életben tartásán.
Akár több évnyi börtönt is kockáztatnak, hiszen ennél sokkal kevesebbért is kaptak már emberek börtönbüntetést.
- Egy minszki férfit például azért ítéltek 12 nap börtönre, mert négy éven át ki volt ragasztva az ablakán kisfia napsütéses, kék eges rajza.
- Egy breszti férfit pedig egy hónapra azért, mert egy épületre kiírt egy sort a Miatyánkból.
- Egy férfit 15 napra, mert a balkonja ablakában hagyta egy tévé dobozát (így nem tudnak rendesen belátni az állam drónjai a lakásába)
– számolt be az esetekről a New York Times.
Az erőszakmentes ellenállásnak egyéb modern módszerei is akadnak. Az aktivisták például kifejlesztettek egy alkalmazást, a Kramát, amelynek segítségével a vonalkódot beolvasva kiderül, egy terméknek van-e kötődése Lukasenkához vagy környezetéhez. De jelölik rajta a kormányközeli éttermeket és egyéb létesítményeket is. Megint mások szamizdat kiadványokat terjesztenek, vannak, akik a parkok fáinak ágaira függesztenek ki piros-fehér szalagokat, illetve olyan partizán kórus is létezik, amely flashmobokon énekel fehérorosz népdalokat. Egy csoport azt a vasútvonalat próbálta lassítani, amin a fő exportcikket – és ezzel Lukasenkáék fő valutaforrását –, a káliumot szállítják a Balti-tenger felé.
Vannak apolitikus tevékenységek is: templomi, kulturális rendezvények vagy biciklitúrák és más sportesemények, csak hogy úgy találkozhassanak egymással az emberek, hogy abból ne legyen bajuk. De ez sem kockázatmentes: egy triatlonos csoportot például azért tartóztattak le, mert egyikőjük meze piros-fehér volt, egy túracsoportot pedig tüntetés szervezése miatt vittek el. Nemzetközi versenyen egyébként sem indulhatnak egyelőre fehérorosz versenyzők a sprinter Kriszcina Cimanovszkaja olimpiai esete után. Ő az edzőire tett kritikus megjegyzéseket, mire „öngyilkossággal” fenyegették, és haza se mert térni, inkább Lengyelországban kért és kapott menedéket.
A fehérorosz hatóságok persze vadásznak az ilyen csoportosulásokra, próbálnak beszivárogni közéjük kül- és belföldön egyaránt, valamint több kamucsoportot is létrehoztak, hogy így cserkésszenek be rendszerellenes aktivistákat.
