Az afganisztáni ingatag helyzet azzal a következménnyel járhat, hogy újabb bevándorlási hullámok érhetik el Európát – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök hétfőn, hozzátéve, hogy emiatt Franciaország Németországgal és más európai államokkal együtt kezdeményezi, hogy átütő és összehangolt választ adjanak erre a kihívásra a tranzitországok segítségével.
Macron kiemelte, hogy Franciaország továbbra is védelmet fog nyújtani a legkiszolgáltatottabb embereknek, és ki fogja venni a részét a terhek szervezett és igazságos nemzetközi elosztásában. A francia államfő szolidaritásra és a menekülteknek nyújtandó védelem kritériumainak összehangolására szólított fel. Az afganisztáni zűrzavarból az iszlamista fegyveres csoportok próbálnak majd hasznot húzni – mondta Macron televíziós beszédében.
A tálibok hatalomátvétele Afganisztánban a nemzetközi béke és biztonság elleni kihívás egy közös ellenséggel szemben. Franciaország mindent megtesz annak érdekében, hogy Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és Európával hatékonyan tudjon együttműködni a közös érdekük érvényesítéséért. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának közös és egységes válaszlépést kell adnia – szorgalmazta Macron.
Franciaország továbbra is harcolni fog az iszlamista terrorral szemben, Afganisztán nem válhat újra a terroristák menedékévé – szögezte le a francia elnök. Macron elmondta: a francia hatóságok most azon dolgoznak, hogy biztonságba helyezzék az Afganisztánban tartózkodó francia állampolgárokat, illetve azokat az afgánokat – tolmácsokat, sofőröket, szakácsokat és másokat –, akik korábban segítették Franciaországot. Hozzátette, hogy már csaknem 800 embert sikerült kihozni Afganisztánból, de még sokan maradtak hátra, az ő evakuálásukon nagy erőkkel dolgoznak.
Franciaország védelme alatt állnak jelenleg az Európai Unió afganisztáni képviselői, illetve az uniós képviselet afgán segítői is – mondta el a francia elnök.
Merkel: Nem szabad elkövetni a 2015-ös hibákat
A tálibok elől Afganisztánból menekülő emberek ügyében nem szabad ismét elkövetni a 2015-ös menekülthullámhoz vezető hibákat – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben.
A kormányfő tájékoztatóján kiemelte, hogy a nemzetközi közösségnek támogatást kell nyújtania az Afganisztánnal szomszédos országoknak, főleg Pakisztánnak, hogy ha Afganisztánból elmenekülnek emberek a tálibok elől, akkor el tudják látni a segítségre szorulókat.
Jelezte: elképzelhető, hogy összehívnak egy rendkívüli EU-csúcsot, amelynek egyik fő témája éppen az afgán menekülteket befogadó térségbeli országok támogatása lehet.
Ezeknek az embereknek biztos menedéket kell nyújtani, és nem szabad ismét elkövetni azt a hibát, hogy a nemzetközi közösség nem biztosít elég pénzt az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) és élelmiszer-segélyezéssel foglalkozó szervezetének (WFP), aminek következtében „Jordániából, Libanonból és közvetlenül Szíriából is elindultak az emberek Európába”.
Elmondta, hogy egyetért Heiko Maas külügyminiszter megállapításával, miszerint tévesen ítélték meg az afganisztáni helyzetet. A teljes nemzetközi közösség arra számított, hogy a külföldi katonák kivonása után is lehet folytatni a nemzetközi fejlesztési munkát az ázsiai országban.
Így még július végén is úgy tűnt, hogy csak a hadsereg (Bundeswehr) helyi segítőit és családtagjaikat – 2500 embert – kell kimenekíteni az országból. Közülük 1900-an már Németországban vannak, és valószínűleg több százan valamely biztonságos harmadik országban vannak.
Azonban a „lélegzetelállító” sebességű tálib offenzíva révén megváltozott helyzetben a német segélyszervezetek és más nem kormányzati szervezetek afgán munkatársait is családostul ki kell menekíteni. Ez további több ezer embert jelent. Ezért indított a Bundeswehr légi mentőakciót – fejtette ki Angela Merkel.
Megerősítette azt a sajtóértesülést, hogy a légierő (Luftwaffe) egy szállítógépe már megérkezett Kabul térségébe, de nem kapott leszállási engedélyt. „Reméljük, hogy az első A 400M-es hamarosan landolhat” – mondta Angela Merkel. Aláhúzta, hogy német oldalról mindent megtesznek a művelet sikeréért. Ugyanakkor „nem a mi kezünkben van az irányítás”, az akció kimenetele a kabuli viszonyok alakulásától függ.
Angela Merkel a radikális iszlamista tálibok hatalomra jutásáról azt mondta, hogy „keserű, drámai és szörnyű” helyzet alakult ki, főleg az Afganisztánban élők számára. Ugyanakkor a fejlemény keserű Németországnak és az összes szövetségesnek is, amelyek csaknem húsz évig tevékenykedtek Afganisztánban.
Kifejtette, hogy Afganisztán legalábbis pillanatnyilag nem az iszlamista terror hátországa, de az utóbbi csaknem két évtized erőfeszítéseinek csupán ez az eredménye. Mint mondta, az elesettekről és a bevetésekről testi és lelki sebekkel hazatért katonákról soha nem szabad megfeledkezni, de tudomásul kell venni, hogy a terrorveszély megszüntetésén kívül mást nem sikerült elérni Afganisztánban.
Ezt fel kell dolgozni, le kell vonni a tanulságokat, és hasonló esetekben talán „szűkebbre kell szabni a célokat” – mondta a német kancellár az ország átalakítását, demokratizálását és társadalmi, gazdasági modernizálását szolgáló törekvésekről szóló újságírói kérdésre.
Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.
A műveletekre 12,5 milliárd eurót (4400 milliárd forint) fordítottak. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány.
(MTI)
