Felelősségre vonnak Stockholmban egy egykori iráni hivatalnokot, akit kedden az 1988-as tömeges kivégzések ügyében állítottak bíróság elé. A per kedden kezdődött a svéd fővárosban, és várhatóan jövő áprilisában hoznak majd ítéletet – írja az MTI. Az ügy érdekessége, hogy ez az első alkalom, amikor ebben az ügyben áll valaki a törvény elé.
A most hatvanéves Hamed Núrit azzal vádolják, hogy részt vett az iraki-iráni háború (1980-88) végnapjaiban elkövetett tömeggyilkosságokban. 1988-ban legalább ötezer olyan emberrel végeztek, akik a Ruholláh Khomeini néhai iráni legfelsőbb vezető által kiépített iszlamista rezsim ellenzékét alkották.
A svéd ügyészség szerint Hamed Núri 1988 júliusában és augusztusában a Karadzs városához közeli Gohardast börtön ügyészhelyettesének segédje volt, és súlyos atrocitásokban játszott szerepet. Az Iránt akkoriban vezető Khomeini nagyajatollah rendelte el, hogy végezzenek ki minden rabot, aki továbbra is támogatja a Mudzsáhedín-e-Halk (a Nép Szent Harcosai) nevű iráni ellenzéki csoportot.
A Mudzsáhedín-e-Halk gyilkosságokat és pokolgépes merényleteket hajtott végre az iráni rezsim ellen egészen 2001-ig, amikor lemondott a fegyveres erőszakról. A csoport Szaddám Huszein iraki vezető hadseregének oldalán harcolt az iraki-iráni háborúban, és néhány ezer tagja menedéket is kapott Irakban.
Khomeini rendeletének köszönhetően sok foglyot végeztek ki a Gohardast börtönben 1988. július 30. és augusztus 16. között – tájékoztatott a svéd ügyészség.
Másokkal együtt Núri is részt vett a tömeges kivégzésekben, és azzal gyanúsítható, hogy szándékosan kioltotta számtalan rab életét, akik rokonszenveztek a mudzsáhedekkel
– írja az ügyészség közleménye.
Az ügyészség szerint a vádlott emellett szándékosan végzett több fogollyal, akik különféle baloldali csoportokkal szimpatizáltak, és akiket eretneknek tartottak. A svéd büntető törvénykönyv értelmében ezek a gyilkosságok nem kapcsolódnak fegyveres konfliktushoz, így nem tartoznak a háborús bűncselekmények közé. A gyilkosságok jelentős részét 1988. augusztus 27. és szeptember 6. között követték el.
Az ügyet ezért tárgyalják Svédországban, mert svéd törvények szerint a helyi bíróságok külföldi állampolgárokat is felelősségre vonhatnak nemzetközi jogsértésekért. Hamidot 2019 novemberében fogták el, amikor megérkezett a svéd fővárosba, Stockholmba. Azóta őrizetben van. A férfi tagadja az ellene felhozott vádakat.
A stockholmi bíróság előtt százak tüntettek az iráni rezsim ellen, Ebrahim Raiszi új iráni elnök felelősségre vonását követelve.
