Egy bíróság megfosztotta ecuadori állampolgárságától Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját, jelentette az El Comercio című ecuadori napilap helyi idő szerint kedden.
A lap a quitói bíróság ítéletére hivatkozva azt írta: a hatóságok adminisztratív hibákat követtek el, amikor állampolgárságot adtak az ausztráliai születésű Assange-nak 2017-ben.
Assange-t azzal vádolják az Egyesült Államokban, hogy titkosított anyagokat szerzett meg és szivárogtatott ki 2010-ben. Becslések szerint csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai távirathoz férhetett hozzá, amelyek jelentős részét az elmúlt években átadta médiapartnereinek.
Az amerikai hatóságok 18 vádpontban indokolták a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelmet. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével kapcsolatos. Védői szerint a WikiLeaks-portál alapítóját akár 175 év börtönre is ítélhetik.
Assange 2012-ben Ecuador londoni nagykövetségén keresett menedéket a kiadatás elől. Hét évet töltött ott az ecuadori kormány védelme alatt, közben állampolgárságot is kapott.
Azonban nemrég feszültté vált a viszony a quitói kormány és Assange között, aminek következtében Ecuador 2019-ben megvonta tőle a menedéket, majd, az ecuadori nagykövet engedélyével, a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.
Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette, és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését.
A londoni büntetőbíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a bíróság előtti megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A londoni Southwark kerület koronabírósága 2019 májusában a maximálishoz közeli, ötven heti börtönbüntetésre ítélte Assange-t. A WikiLeaks-alapítót ennek letöltése óta újra kiadatási őrizetben tartják. (MTI)
