Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban, körülbelül 1,2 milliárd tonnával több mint a korábban becsült 1,3 milliárd. Az összes megtermelt élelmiszer körülbelül 40 százaléka megy kárba a korábban becsült 33 százalékkal szemben, írja az MTI a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Tesco által megrendelt tanulmány alapján.
A jelentés a mezőgazdasági üzemekben, a betakarítással és a vágással kapcsolatos élelmiszer-veszteségekre összpontosít. 2011 óta ez az első számszerűsített adat a gazdaságok teljes élelmiszerveszteségéről.
Az ellátási láncok veszteségére, valamint a kiskereskedelemben és a fogyasztás során keletkező pazarlásra vonatkozó frissített adatokkal kombinálva világosabb a kép az élelmiszerveszteség és -pazarlás mértékéről a gazdaságtól a fogyasztóig. Ez is azt jelzi, hogy mennyire fontos az élelmiszerveszteség és -pazarlás felére csökkentése a teljes ellátási láncban, és nem csak a kiskereskedelemben és a fogyasztásban. Az élelmiszertermeléshez rengeteg földet, vizet és energiát használnak, ezért az élelmiszerhulladék jelentős hatással van az éghajlatváltozásra: korábbi becslések szerint mindez az üvegházhatású gázok 8 százalékáért felelős.
Az új jelentés adatai szerint viszont a számok még ennél is magasabbak, és az összes károsanyagkibocsátás mintegy 10 százaléka köthető élelmiszerhulladékhoz.
Világszerte 4,4 millió négyzetkilométer mezőgazdasági területet és 760 millió köbméter vizet használtak fel annak a korábban becsült 1,2 milliárd tonna élelmiszernek az előállításához, amely a betakarítás előtt, alatt és után elvész, vagy más célokra, például állati takarmányként és bioüzemanyagként kerül felhasználásra. Ez az indiai szubkontinensnél nagyobb földterülettel és 304 millió olimpiai úszómedencének megfelelő vízmennyiséggel egyenértékű – és ebben még nincsenek benne az élelmiszer előállításához felhasznált további erőforrások, amelyek az ellátási lánc más szakaszaiban vesznek kárba.
A jelentés cáfolja azt a régóta uralkodó nézetet, hogy a gazdaságokban az élelmiszerveszteség kizárólag a kevésbé jómódú, alacsonyabb iparosodottsági fokú régiókban jelent problémát. Sőt kiderül belőle, hogy az egy főre jutó veszteség a mezőgazdasági üzemekben általában magasabb az iparosodott régiókban. A globális terményhulladék 58 százaléka a magas és közepes jövedelmű országokban keletkezik.
