A fegyveres konfliktus, üldöztetés, emberi jogi visszaélések vagy a klímaváltozás miatt otthonukat elhagyni kényszerülők száma az utóbbi évtizedben megkétszereződött a világban, tavaly év végére elérte a 82,4 milliót, állapítja meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) pénteken kiadott, Globális Trendek című éves jelentésében.
A koronavírus-járvány évében, egy olyan évben, amelyben a legtöbb ember gyakorlatilag nem hagyhatta el a lakhelyét, újabb hárommillió embert kényszerítettek arra, hogy elmeneküljön onnan, ahol lakik
– közölte az MTI tudósítása szerint Filippo Grandi, a UNHCR főbiztosa.
A jelentés szerint az új menekültek csaknem 70 százaléka mindössze öt országból vagy ezen országokon belül menekült el: Szíria, Venezuela, Afganisztán, Dél-Szudán és Mianmar.
A trendek sajnos tavaly is folytatódtak. Ezért ha naprakészre – az idei első félév végéig – akartuk volna csinálni a jelentést, akkor valószínűleg időarányosan meg kellett volna növelnünk a menekültek számát
– tette hozzá Grandi.
Az új menekülők 42 százaléka gyerek, és részben új konfliktusgócokból űzettek el: Mozambik északi részéből, a Száhel-övezet nyugati részéből, az etiópiai Tigré tartományból, amellett, hogy a régi konfliktusövezetekben, például Afganisztánban, Szomáliában, fellángoló erőszak is kényszerített újabb embereket menekülésre.
Az ENSZ-nek külön kell készülnie arra, hogy az amerikai vezetésű nemzetközi haderő szeptemberi kivonulása után újabb tömegek hagyják el Afganisztánt
– fogalmazott az UNHCR főbiztosa.
Miután meglátása szerint az emberek menekülését részben a populizmus és a nacionalizmus globális terjedése idézi elő, a főbiztos felszólította a világ vezetőit, hogy hagyják abba az egyes embercsoportok démonizálását.
Elképesztő és erkölcsileg megvetendő, hogy a menekülőket falak emelésével vagy tengerbe veszejtésükkel akarják megállítani. (…) Bármilyen okból menekülnek, ugyanolyan emberek, mint bárki más
– mondta.
