Máig nem tudjuk, hogyan kezdett el terjedni a Covid-19 a világban. A sokáig általánosan elfogadott vélemény szerint a vírus egy élő és vadállatokat is árusító piacon ugrott át állatról emberre. Aztán kiderült, hogy ez nem biztos, hogy így van. Korábban is voltak olyan hangok, amelyek szerint nem szabad elvetni, hogy a vírus egy laborból szabadult ki, már csak azért sem, mert Vuhanban, ahol terjedni kezdett az új koronavírus, működik a világ egyik legfontosabb víruslaborja, a Vuhani Virológiai Intézet.
De mivel ezeket a hangokat először Donald Trump és kormánya környékéről lehetett a leghangosabban hallani (különösen Mike Pompeo külügyminiszter állt bele), ők pedig határozottan Kína-ellenesek, sokan kétkedve fogadták, összeesküvés-elméletnek bélyegezték a teóriát. Aztán Trump leváltása után Joe Biden amerikai elnök is utasításba adta a hírszerzőinek, hogy három hónapon belül válaszoljanak a vírus elszabadulásával kapcsolatos kérdésekre, így az esetleges laboreredetre is.
Sokáig két jelenség is akadályozta, hogy tisztán lássunk. Az egyik, hogy a pártosabb amerikai konzervatív média a saját narratívájának erőltetésével elijesztette a független újságírókat, akik óvatosabban foglalkoztak a témával. A másik a közösségi oldalak szerepe. Mivel a laborszivárgás elméletét a Facebook sokáig vitatott állításként jelölte meg, ezzel lényegében a laposföld-hívők táborába száműzte azokat, akik erről beszéltek. Az pedig mindig nehéz kérdés, hogy
Arról nincs vita, hogy a vírus természetes vagy ember által alkotott: semmi nem utal az utóbbira. Ahogy azt is butaság gondolni, hogy a vírust Kína szándékosan szabadította az emberiségre. Nagyon rossz döntés lenne egy halálos vírust éppen a saját országodban elszabadítani, abban bízva, hogy te megállítod, de elterjed külföldre, miután megölt több tízezret a saját állampolgáraid közül, és leállította a gazdaságodat.
Miért fontos az, hogy hogyan jutott át az emberre a vírus? Több ok miatt is. Például meggondolandó, mit kezdjünk azokkal a tudományos kutatásokkal, amelyek akár veszélyesebbek is lehetnek, mint amennyi hasznot hoznak. Az úgynevezett gain-of-function kutatások lényege, hogy létező vírusokat módosítanak és tesztelnek úgy, hogy azok adott esetben halálosabbak legyenek, és jobban terjedjenek. Meddig lehet ezt biztonságosan csinálni? Lehet, hogy eddig.
Egy másik szempont, amiről Ross Douthat, a New York Times konzervatív publicistája ír, hogy ha igazolódik a laborszivárgás elmélete, az teljesen megváltoztatná, amit Kínáról gondolunk:
Egész más világ az, amelyben Kína azt mondhatja, hogy mi nem vagyunk felelősek a vírusért, legyőztük, mert erősek vagyunk, a Nyugat pedig nem győzte le, mert gyenge, és az a világ, amelyben nem.
Az előbbi állítás azt a fajta társadalmi szigort emeli ki és állítja követendő mintaként, ahogyan Kína kezelte a járványt. Az európai lezárásoknál jóval szigorúbbak voltak, az embereket jóformán hetekre börtönbe zártak otthonaikba, és amikor elérhetővé váltak a kínai oltóanyagok, ezeket először vakcinadiplomáciára használták, nem arra, hogy a saját népességüket oltsák vele – azt most teszik. A járványt tehát elsősorban társadalmi korlátozásokkal akarták megállítani.
Voltak olyan hangok Nyugaton is, melyek ezt állították be követendő példának. Kína kívülről sikeresnek tűnt a járvány elleni küzdelemben, amit a társadalom fegyelmezettségének és az autoriter berendezkedésnek tulajdonítottak, és gyakran szembeállították a liberális nyugati demokráciák lassú, az emberek tiltakozásával is számoló járványkezelési megoldásaival. Csakhogy miközben úgy fest, hogy lassan a Nyugat is legyőzi a vírust, a keleti fegyelem sem tart örökké, hiszen a járványt jól kezelő távol-keleti városállamokban például újra elkezdett terjedni a koronavírus.
Tyler Cowen közgazdász azt írja a laborszivárgás elméletéről, hogy a zoonózis, az állatról emberre terjedés elmélete a kínai elit állításait támasztotta alá. Ők a vuhanihoz hasonló piacokat egy olyan Kína maradékának tartják, amely fölött eljárt az idő, a hatalom lépett is a betiltásuk érdekében. Ezzel szemben, ha a vírus a Vuhani Virológiai Intézetből szabadult ki, az az elit számára kellemetlen, hiszen a labor az államé, amely sokszor korrupt, hozzá nem értő, eltussolással és erőszakkal reagál a nem várt információkra, és amely ez esetben nem volt képes betartatni a saját szabályait, több millió ember halálát okozva.
Egy ilyen világban Kína nem sikeres járványkezelő, hanem egy végzetes hibát elkövető autoriter állam, amelyet nem másolni, hanem rendszabályozni kell. Egy ilyen világban az Egyesült Államok nem a köldökét nézi, hogy mit rontott el a vírus kezelésénél, túlságosan figyelembe vette-e az emberi szabadságjogokat, hanem azon gondolkodik, hogyan tudná a nemzetközi közösség szabályait jobban rákényszeríteni Kínára. Ha a vírus laborból szivárgott ki, az a teljes világrendet megváltoztathatja.
