A namíbiai herero és nama népcsoportok vezetőinek szövetsége hétfőn elutasította a Németország által ajánlott kibékülési egyezményt, amiben Berlin népirtásként ismeri el a jelenlegi Namíbia területén folytatott vérengzéseket. A népcsoportok vezetői a tervezett aláírási ceremónia elhalasztását követelik az MTI híre szerint.
A namíbiai kormány által elismert törzsi vezetők tanácsa döbbenetesnek és elfogadhatatlnnak nevezte a német kormány által 30 éves futamidőre felajánlott 1,1 milliárd eurós (385 milliárd forint) újjáépítési és fejlesztési programot. Hozzátették, hogy ezt a sértő összeget elutasítják. A testület azt azért üdvözölte, hogy Németország népirtásként ismeri el a több mint száz éve történt vérontást.
Heiko Maas külügyminiszter pénteken közölte, hogy eredményre vezetett az egykori Német Császárság csapatai által 1904 és 1908 között végzett műveletek közös megítéléséről a namíbiai kormánnyal 2014-ben kezdett tárgyalás. A megállapodás szerint Németország népirtásnak tekinti a történteket, és bocsánatot kér a bűncselekményekért.
Namíbia területe 1884-től 1915-ig volt német gyarmat. A megszálló alakulatok a Német Délnyugat-Afrika nevű gyarmaton az idegen uralom elleni felkelések elfojtására csaknem teljesen kiirtottak több népcsoportot, köztük a nama és a herero törzset.
A német-namíbiai kormányközi tárgyalás a német és a namíbiai parlament kezdeményezésére indult. A német kormány kezdettől azt az álláspontot képviselte, hogy a népirtás nemzetközi jogi fogalmát megalkotó ENSZ-egyezmény alapján nemcsak az egyezmény életbe lépése (1951) után történt népirtásokat lehet népirtásnak nevezni, hanem korábbiakat is, de ezekben az esetekben a minősítés nem jár jogi következményekkel, például jóvátételi, kárpótlási kötelezettséggel.
(Kiemelt kép: láncra vert helybeliek a német népirtás korszakából egy dátumozatlan fényképen.)
