A koronavírus elleni harc a nyugati országok nagy részében a lezárások menedzseléséről áttevődött az oltások menedzselésére. Mivel a koronavírusra jelenleg nincsen gyógyszer, az oltás az egyetlen, ami a jelenlegi ismereteink szerint valóban segíthet legyőzni a vírust. A világ országaiban ezért soha nem látott tempóban kezdték el beoltani a lakosságot.
Körülbelül a holdra szállással egyenértékű az, hogy csupán 2020 januárjában azonosították hivatalosan a vírust, de 2021 közepén az Európai Unió, az Egyesült Államok és számos más ország felnőtt lakosságának nagyobb része már be van oltva. Ez nem a szokványos menetrend, valójában az emberiség közös győzelme egy globális kihívás felett.
A vakcinákat előállító gyógyszercégek nem egyedül voltak képesek erre a hatalmas diadalra, sőt nem is mindenki volt rá képes. A világon mintegy kétszáz, koronavírus elleni vakcinát fejlesztenek folyamatosan, és ezek közül jelenleg mindössze tíz érhető el. Az ötszázalékos arány egy ennyire nehéz folyamatnál szintén sikernek számít, viszont látható, mekkora kockázatot jelent a cégeknek, ha belekezdenek a koronavírus elleni vakcina fejlesztésébe.
Aki viszont sikeres lesz, arra újabb feladat vár. Mivel csupán tíz vakcina áll rendelkezésre, és mindegyik oltóanyag életeket ment, a cégek a lehető leggyorsabban próbálják a lehető legnagyobb mennyiségű vakcinát legyártani. Ez önmagában is kihívást jelent, és megoldani majdnem ugyanolyan nehéz, mint a vakcina kifejlesztése volt.
Példaként érdemes felhozni a Pfizer vakcináját, ami az eddigi talán legsikeresebb kezdeményezés a koronavírus elleni immunitás elérésére. Ez a vakcina eleve úttörő technológiával működik, amelyen régóta dolgoznak a tudósok, de a gyakorlatban most először próbálták ki. Nagyon ritka az, hogy egy teljesen új technológián alapuló vakcina ennyire jól működik, és ez a Pfizert is nehéz feladatok elé állította. A cégnek természetesen nem volt eleve akkora gyártási kapacitása a vakcinákra, hogy be tudjanak vele oltani több milliárd embert, ráadásul egy év alatt a vakcina kifejlesztését, a háromfázisú teszteket, majd az Izraelben levezényelt országos méretű tesztet úgy kellett megoldaniuk, hogy közben ehhez a vakcinához kétszáznál több hozzávalóra van szükség.
2021 közepén a koronavírus okozta leállásokból magukhoz térő gazdaságok egyik legnagyobb problémája az, hogy az ellátási láncok teljesen felborultak, ezért sok termékből folyamatos a hiány. Nem lehet például elég mikrocsipet vásárolni, ami az autóipart és a számítógépeket is érinti, azokról nem is beszélve, akik videókártyát vagy játékkonzolt szeretnének venni, hiszen ezeket egyszerűen lehetetlen beszerezni, főleg az eredeti árukon. Kínából eközben háromszorosára drágult a szállítás hajóval, és a világ legkülönbözőbb pontjain elrendelt karanténok teljesen kiszámíthatatlanná tették, hogy ezek a hajók mikor érnek pontosan célba.
Ebben a helyzetben kell a világ több részén működő gyárakba beszerezni a kétszáznál is több hozzávalót úgy, hogy az ellátási láncok kiépítésére, valamint a gyártási kapacitás bővítésére – hiszen a legtöbb nagy gyógyszercég alvállalkozókkal gyártatja a vakcinák komponenseit – szintén csak hónapok voltak. Az viszont látszik, hogy a világ rosszul tolerálja, ha egy vakcinaszállítmány késik, vagy egy cég nem tud kiszámíthatóan gyártani. A Pfizer üzemei sem véletlenül pörögnek éjjel-nappal a hét minden napján.
Ám vakcinából még így sincs elég. Erre született az a megoldás, amelyről már írtunk korábban. Tavaly, amikor már látni lehetett, hogy a vakcinaverseny vége az lesz, hogy a gazdagabb tagországok jóval több oltóanyaghoz jutnak majd, mint a szegényebbek, India és Dél-Afrika azt kérte, függesszék fel a koronavírus elleni vakcinákra vonatkozó szabadalmi jogokat. Sokáig úgy tűnt, hogy ebből az ötletből nem lesz semmi, mert hiába támogatta 80 fejlődő ország, a gazdagabbak elutasították a kezdeményezést. Egészen addig, amíg Joe Biden amerikai elnök bele nem állt.
Onnantól mintha fordult volna a kocka, és egyre többször került elő a vakcinák szabadalmainak felfüggesztése. Egészen odáig, hogy szerdán már az Európai Parlament is vitázik a kérdésről. Szavazásról egyelőre szó sincs, csak vita lesz, amelyben a baloldali pártok támogatják a szabadalmak felfüggesztését, a jobboldaliak pedig egyelőre ellene vannak. Az, hogy a felfüggesztés megszerzi-e a szükséges többséget, igazából az Európai Néppárton múlik, mert a szociáldemokratákkal, a Zöldekkel és a szélsőballal együtt megvan a többségük a parlamentben, ha mégis szavazásra kerülne sor.
Ami nem kizárt, mert nemrég az egyik EP-képviselő, Kathleen Van Bremp benyújtott egy kezdeményezést, ami ezt az ügyet képviselné. Az Európai Parlament önmagában nem tud törvényeket hozni, de társjogalkotója az Európai Tanácsnak, és ugyan a saját kezdeményezések nem mennek át kötelezően, hogy azokból a bizottság konkrét javaslatot nyújtson be, az esetek nagy részében meg szokták ezt tenni.
Innentől már csak azt kéne tudni, pontosan mi is az az ötlet, amibe beleállnának. Biden és az Európai Parlament esetében is keveset hallani arról, hogy konkrétan miként szeretnék a szabadalmakat felfüggeszteni. Sem az Európai Parlament, sem az Egyesült Államok előtt nincs konkrét javaslat, egyelőre csak az eredeti kezdeményezésre – India és Dél-Afrika kérelmére – vagyunk utalva.
A két ország a WTO-hoz, a világkereskedelmi szervezethez nyújtott be kérvényt, azzal, hogy a szellemi tulajdonjogok nemzetközi védelméről szóló TRIPS- egyezmény bizonyos részeit függesszék fel a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatban. Igazából ez a kérés logikus is, mert ez a legátfogóbb olyan szabályozás, amely a szellemi tulajdonjogokkal nemzetközi szinten foglalkozik.
Különösen nagy csavar nincs is a kérelemben, annyi szerepel benne, hogy a vakcinákkal kapcsolatban a WTO tagországai ne alkalmazzák a TRIPS második részében szerzői jogokkal, szabadalmakkal, gyártással és titkosított információkkal kapcsolatos kitételeket, és hogy tekintsenek el a harmadik részének betartatásától, amely arról szól, hogyan védik meg a gyakorlatban ezeket a szellemi tulajdonokat.
Valójában ez a konkrétum az, ami nehezen teszi alkalmazhatóvá ezt a megoldást. A WTO egy lassú szervezet, amiben a 160-nál is több tagország teljes egyetértése kell egy ilyen lépéshez. Ha megszületne a teljes egyetértés – ami jelenleg nincs, mert Németország ellenzi a szabadalmak felfüggesztését –, akkor is legkorábban az év második felében kerülhetne rá sor.
Ha akkortól a felfüggesztett szabadalmak adta lehetőséggel élni kíván valaki, és gyorsan tud gyártó kapacitást szerezni, valamint probléma nélkül és gyorsan megy a gyártáshoz szükséges technológiai transzfer is (az előző cikkben írtunk róla, hogy ez nem valószínű), akkor legalább hat hónapra van szüksége, hogy vakcinákat juttasson el bárhova. És akkor még nem beszéltünk az engedélyeztetési eljárás lassúságáról. Indiában például brutális vakcinahiány van, de az állam inkompetenciája sem ismer határokat, a Pfizer oltóanyagát például még mindig nem voltak képesek engedélyezni.
