A román elnök szívesen látna több amerikai katonát az országában

Védelmi és elrettentő szerepe erősítésével válaszol a NATO a közvetlen szomszédságában megnyilvánuló, biztonságát fenyegető orosz agresszivitásra. A szövetség ugyanakkor készen áll az érdemi, konstruktív párbeszéd rendszeresítésére, amikor Oroszország akciói ezt lehetővé teszik – hangoztatta hétfői nyilatkozatában a Bukaresti 9-ek (B9).

A kelet-közép-európai NATO-tagok (a balti államok, a visegrádi országok, Románia és Bulgária) államfőinek hétfői távértekezletén Joe Biden amerikai elnök, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett. Ezt követően adtak ki egy közös nyilatkozatot, amelyet a házigazda szerepét a lengyel államfővel közösen ellátó román elnök sajtóirodája tett közzé.

A nyilatkozatban a B9-ek kifejezik szolidaritásukat Csehországgal és Bulgáriával és elítélik „a NATO-országok területén elkövetett orosz szabotázs-cselekményeket”. Megerősítik elkötelezettségüket a Nyugat-Balkán biztonsága és stabilitása iránt, illetve kiállnak Georgia, Ukrajna és Moldova függetlensége, szuverenitása és területi épsége mellett.

A B9-ek a júniusi brüsszeli NATO-csúcs előtt hangolták össze álláspontjukat. A nyilatkozat leszögezi: az Amerikai Egyesült Államoknak kulcsszerepe van Európa biztonságában, amely a szövetségesek összetartásán és szolidaritásán alapul, a védelmi szövetségnek pedig nyitottnak kell maradnia a csatlakozni óhajtó demokratikus államok előtt.

Az online csúcstalálkozó utáni, Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtónyilatkozatában Klaus Iohannis román elnök a szövetséges csapatok, köztük az amerikai erők jelenlétének növelését szorgalmazta Romániában, illetve a NATO keleti szárnyának déli részén. Szerinte Oroszország destabilizálja a Fekete-tenger térségét, ezért szükségesnek nevezte a NATO elrettentő képességének megerősítését, és az amerikai katonai jelenlét növelését a Fekete-tenger térségében.

Iohannis üdvözölte, hogy az amerikai elnök szerint a transzatlanti együttműködésnek nemcsak az óceán két partjára kell kiterjednie, hanem egész Európát magában kell foglalnia a Balti-, illetve a Fekete-tengerig. Románia a maga részéről kész növelni hozzájárulását a közös biztonsághoz, ennek szellemében az ellenállóképesség erősítését célzó euroatlanti központot hozott létre – jelentette ki a román államfő.

Duda a B9-ek közös fellépésének tulajdonította, hogy ma már a közép-kelet-európai NATO-országok katonái is kölcsönösen hozzájárulnak egymás biztonsága erősítéséhez, az amerikai katonák jelenlétét pedig a béke és biztonság legfőbb garanciájának nevezte ebben a térségben.

Áder is felszólalt

A Köztársasági Elnöki Hivatal közlése szerint Áder János államfő is felszólalt a Bukaresti Kilencek találkozóján. A köztársasági elnök felszólalásában emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2017-ben elfogadott egy kormányzati ciklusokon átívelő haderőfejlesztési tervet, amelynek időarányos céljait minden évben teljesítette; a „Zrínyi 2026” terv végrehajtását a koronavírus-járvány sem akadályozta meg.

Ukrajna kapcsán az államfő megismételte a magyar álláspontot, amely szerint Magyarország támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, de ezt nehezen teheti, ha az ott élő őshonos magyar kisebbség kevesebb jogot élvezhet, mint a szovjet érában.

Áder János szerint a jövőben a keleti kihívás mellett a NATO-nak nagyobb figyelmet kell fordítania a délről érkező fenyegetések elhárítására is, utalva ezzel a terrorizmusra, az illegális migrációra és az orosz befolyás térnyerésére a Nyugat-Balkánon.

A találkozó érintette a klímaváltozás témáját is. Ennek kapcsán Áder János elmondta, Magyarország úgy tudta csökkenteni 32 százalékkal a károsanyag-kibocsátását, hogy eközben nőtt a hazai GDP. Üdvözölte, hogy az Egyesült Államok visszatért a Párizsi megállapodás kötelékébe, és nyomatékosította, hogy a klímaváltozás negatív hatásainak leküzdésében Magyarország szövetséges lesz.