A magyar kormánymédiának adott interjút Kína magyarországi nagykövete, Csi Ta-jü. A Magyar Nemzetben közzétett szöveg azért is figyelemre méltó, mert a kínai diktatúra budapesti képviselője úgy propagálhatta az elnyomó hatalom egyoldalú narratíváját több rendkívül bonyolult ügyben, hogy arra az újságíró még csak vissza sem kérdezett.
A kínai propaganda ujgur-narratívájáról például nemrég mi is írtunk cikket.
Az ujgur helyzetet így foglaltuk össze nemrég: a világ csak 2017-ben kezdett el igazán felfigyelni az ujgurok és a tartományban szintén nagy számban élő kazah kisebbség tagjait érintő, akkor már évek óta zajló elnyomásra, ami csak még rémisztőbb lett, miután 2016-ban a Tibetben is „rendet teremtő” Csen Csüan-kuót nevezeték ki a tartomány vezetőjévé. Nyugati újságírók kezdtek el beszámolni a Hzsincsiangban létrehozott totális megfigyelőállamról, ami a digitális megfigyelés tesztlaboratóriuma lett, és szép lassan szemtanúk elmondásai, nemzetközi jogvédő szervezetek és egyetemi kutatók nyomozásai, valamint a kínai kormány belső iratai tették nyilvánvalóvá Peking valódi célját: kínaivá tenni az ujgurokat és kazahokat.
Elszakítani a családfájukat, kitépni a gyökereiket, szétszakítani a kapcsolataikat, megszüntetni az eredetüket.
Egy belső kínai kormányzati irat szerint ez a cél Hszincsiangban, ahol módszeresen kezdték el eltüntetni az ujgur és kazah kultúrát. A kisebbségi nyelvtanulást megszüntették, több száz értelmiségit és vallási vezetőt zártak börtönbe, több mint tízezer mecsetet romboltak le teljesen, vagy alakítottak át, például üzletté és kocsmává, ősi zarándokhelyeket és temetőket semmisítettek meg.Több mint egymillió embert zártak ideológiai átnevelő táborokba – ahol a Kommunista Párt szeretetére nevelik őket, és arra, hogy ők valójában kínaiak –, vagy szállítottak más kínai tartományokba, hogy ottani üzemekben dolgozzanak.
Csi Ta-jü Kína budapesti nagykövete azt mondhatta most minderről a Magyar Nemzetnek:
Az elmúlt években Hszincsiang társadalma stabil volt, folyamatosan jó irányba fejlődött, az emberek békében élnek és dolgoznak. A hszincsiangi etnikai kisebbségek nyelve, írása, szokásai és vallása védelmet élvez. Adatok bizonyítják, hogy 2010 és 2018 között Hszincsiangban az ujgur nemzetiség 25,04 százalékkal, a teljes hszincsiangi lakosságnak a kétszeresével, a han nemzetiségű lakosságnak a 12,5-szeresével növekedett. Az ujgurok száma meghaladja a 12 milliót, ez a teljes régió lakosságának közel 50 százaléka. Az utóbbi hatvan évben a hszincsiangi lakosság átlagos várható élettartama 30-ról 72 évre emelkedett. A bruttó nemzeti termék több mint kétszázszorosára, míg az egy főre jutó GDP közel negyvenszeresére nőtt. Hszincsiangban jelenleg 24 ezer mecset található, ami tízszerese a 40 évvel ezelőttinek. Átlagosan 530 muszlim hívőre jut egy mecset, ami több, mint sok iszlám országban. Ilyen tények ismeretében érthetetlen, hogy honnan jöttek az „ujgurok elnyomásáról” szóló állítások.
Szerinte egy ideje egyes Kína-ellenes erők áljelentéseket gyártanak, “kelet-turkesztáni elemek kitalált sztorikat fabrikálnak, és néhány nyugati média álhíreket terjeszt.”
Hasonlóan erős kijelentéseket tett a kínai nagykövet Tajvanról és Hongkongról, a Magyar Nemzet újságírója pedig ezúttal sem fárasztotta újabb kérdésekkel.
Tajvan eredendően Kína felségterülete. Hazám eltökélt és megingathatatlan szándéka, hogy a nemzeti szuverenitását és területi integritását megvédje. A Dél-kínai-tenger szigetei Kína felségterületéhez tartoznak. Kína szuverenitása a Dél-kínai-tengeri szigetek felett a történelem során jött létre.
De nyilatkozott Hongkongról is: arra „kérjük tehát azt a néhány országot, hogy ne ártsa bele magát Hongkong ügyeibe és Kína belügyeibe. Jó modorú úriember nem dugdossa bele a saját evőeszközét mások tányérjába. Arra kellene koncentrálniuk inkább, hogy a saját feladataikat jól megoldják.”
Az Egyesült Államokról szólva pedig úgy fogalmazott nagykövet, hogy jó lenne, ha az USA „otthon tenne rendet”, és nem avatkozna bele Kína dolgaiba.
Nem a problémákat kell a világra áthárítani, a figyelmet elterelni, és nem a kínai emberi jogi kérdésekről és a demokráciáról kellene felelőtlen kijelentéseket tenni, hanem otthon rendet teremteni. Kína határozottan ellenzi azt az arroganciát, amellyel az Egyesült Államok beavatkozik a belügyeibe, és követeli, hogy változtasson ezen a régi rossz szokásán.
