2020 áprilisában 25 százalékkal több ember halt meg az Európai Unióban, mint a 2016 és 2019 közötti évek azonos időszakában – derül ki abból az összeállításból, amelyet az Eurostat készített. Egy évvel ezelőtt, a koronavírus-járvány első hullámának csúcsán egyes országokban az uniós átlag többszörösét mérték a halálozási adatokban. Főként emiatt 2020 márciusa és decembere között 508 ezer emberrel több halt meg az EU-ban, mint korábban.
Az adatokat egy térképen is feltüntettük, a nyílra kattintva látható a változás:
Az első hullámot főként Spanyolország és Olaszország szenvedte meg, pedig 2020 januárjában még mindkét országban a korábbi éveknél kevesebb halálesetet regisztráltak (a spanyolok esetében 5,4 százalékkal, az olaszoknál pedig 9,7 százalékkal), az uniós átlag pedig mínusz 5,6 százalék volt. A két országnak készítettünk egy külön ábrát is, a lejátszás gombbal újra megtekinthető az animáció.
Februárban még nem volt érezhető a koronavírus hatása, márciusban azonban Spanyolországban 53, Olaszországban pedig 49 százalékkal több halálesetet regisztráltak, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Áprilisban a spanyoloknál még nagyobbat ugrott a mutató, 79,4 százalékra. Ezt követően az első hullám csillapodott, és a következő növekedés július-augusztusban indult el, a második hullám beköszöntével. Az látható, hogy amíg Olaszországban a növekedés meghaladta az első hullám csúcspontját, Spanyolországban – viszonylag – kordában tudták tartani.
Közép-Európában fordítva zajlottak az események. Az első hullámot egészen jól sikerült kivédeni, a halálozások növekedés még a 25,1 százalékos uniós átlagot sem érte el. A második hullám kezdetével a kiemelt országok közül először Romániában volt tapasztalható két számjegyű növekedés tavaly júliusban, aztán augusztusban már Lengyelországban, szeptemberben pedig Csehországban is.
A helyzet októberben kezdett igazán súlyosra fordulni, és novemberben volt a legrosszabb: Lengyelországban ekkor 96,9 százalékkal többen haltak meg, mint a korábbi évek hasonló időszakában, ugyanez a mutató a cseheknél 75,8 százalék, Magyarországon pedig 63,1 százalék volt. A régióban ekkor csak Szlovákiának sikerült az uniós átlag alatt maradni.
Januárra az országok többségében jobbára konszolidálódott a helyzet, Csehországban és Szlovákiában azonban már erőteljesen megmutatkozott a harmadik hullám felfutása, és a mostani helyzet látva februári-márciusi adatok összesítése még rosszabb képet fog majd mutatni, különösen Magyarország esetében.
