A zsörtölődés továbbra is a kormányzás nélkülözhetetlen része Orbán Viktor magyar miniszterelnök számára – írja a Frankfurter Randschauban megjelent elemző cikk, amely emlékeztet: miután az Európai Néppárt döntött a Fidesz sorsáról, Orbán egyenesen úgy fogalmazott, hogy „az Európai Néppárt és az európai baloldal között már nincs különbség”.
A cikk szerint „az «illiberális» Európa önjelölt úttörője teljes szívvel egy új európai jobboldal felépítését szorgalmazza, amely a multikulturalizmus, a homoszexuálisok és a migránsok ellen, de a keresztény értékek mellett kardoskodik. De függetlenül attól, hogy a Fidesz összefog-e az Európai Parlamentben szimpatizánsaival, a lengyel PiS-szel vagy az olasz Északi Ligával, vagy csatlakozik-e a két létező jobboldali populista parlamenti csoport egyikéhez, esetleg újat indít: biztosan csökken a politikai súlya.”
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a fontosság elvesztését ismertetve a lapnak arról beszélt, hogy eddig a Fidesz volt a rosszfiú, aki egy asztalnál ült a jó fiúkkal,
a Fidesz már csak a rosszfiú.
A cikk szerint Orbánt valószínűleg aggasztja, hogy elhúzódó konfliktusaiban már nem számíthat a korábbi védelemre, hiszen a német CDU/CSU évek óta mindig védő kezet tartott a magyar miniszterelnök fölé. Nem zárható ki, hogy egyes testvérpártok, például a szlovén SDS vagy a romániai RMDSZ a Fidesz példáját követik, de ez közel sem biztos. Sőt: a Fidesz példája alig rezonál a cseh vagy szlovák testvérpártok tevékenységével, Szerbiában pedig gyengülhet az erős magyar befolyás a néppárti kilépés miatt.
Az amerikai hatalomváltás is keresztbe tehet Orbánnak: a lap szerint Joe Biden az unióval közösen akar fellépni az „önkényuralmi erőkkel” szemben, és Magyarországot is figyeli, mivel Washington szemében szálkát jelent, hogy a magyar miniszterelnök Moszkvával és Pekinggel barátkozik. Hozzáteszik: Orbán mindig tudta, hogyan kell a nemzetközi porondon jelentkező ellenszelet úgy felhasználni, hogy otthon harcosnak tűnjön.
De most otthon is egyre nagyobbak a problémák: a jövő évi parlamenti választások előtt az ellenzék hosszú idő óta először szimatolhat lehetőségeket
– áll a cikkben, amelyben kiemelik, az évek óta a gazdasági növekedés hullámain vitorlázó Magyarországot a koronavírus-válság is súlyosan érintette, a kormánypárt népszerűsége pedig a közvélemény-kutatások szerint csökken.
Hozzáteszik: Magyarország gazdasági kibocsátása 5,3 százalékkal csökkent 2020-ban, és csak 2022-ben tér vissza a válság előtti szintre. A lezárás újbóli szigorítása ellenére több mint 15 500 magyar halt bele a koronavírusba, ez pedig
kérlelhetetlenül feltárta Magyarország egészségügyi rendszerének gyengeségeit.
A cikk beszámol arról is, hogy a széttagolt ellenzék, „a szocialista MSZP-től a nacionalista Jobbikig”, erőinek egyesítésével érné el a kormányváltást, illetve terveik szerint választókerületenként csak egy jelöltet állítanak.
Ha sikerrel járnak, akkor Orbán 2010-es kormányra kerülése óta először találhatja magát egy szoros versenyben. A legújabb közvélemény-kutatásokban az ellenzék feltűnően közel áll a Fideszhez. A közvéleménykutató intézetek szerint még a biztos Fidesz-támogatók körében is jelentősen csökken az elégedettség Orbánnal
– áll a cikkben.
