Vuhanban nyomozott a WHO, aminek végül Kína lett a nyertese

Az Egészségügyi Világszervezet tizennégy fős kutatócsoportja szerint rendkívül valószínűtlen, hogy egy laboratóriumból szabadult volna el a koronavírus. Peking pedig ezzel az egy kijelentéssel győzelmet kiáltott, mintha mostantól tény lenne, hogy Kínán kívül kell keresni a fertőzés eredetét.
Kapcsolódó cikkek

Megválaszolatlanul maradt a legtöbb kérdés a koronavírus eredetéről az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatócsoportjának vuhani látogatását követően, de a kínai rezsim félmondatokba kapaszkodva a korábbi teóriáit felerősítve hárítja a felelősséget.

A WHO tizennégy tudósból álló csapata hosszú és nyögvenyelős egyeztetéseket követően több mint egy évvel a fertőzés azonosítását követően landolhatott az eredeti gócpontnak tekintett Vuhanban, majd az ország előírásait betartva két hét szigorú karantén után kezdhettek el vizsgálódni.

A szakemberek mostanra elhagyták a helyszínt, de komolyabb eredményekről nem tudtak beszámolni. Várható is volt, hogy néhány nap alatt nem fognak rájönni a vírus kialakulásának hátterére, hiszen Kína politikailag nagyon kényesnek érezte a témát, ezért sokáig halogatta a szemle időpontját, így mára nagyon nehézzé vált bármit is bebizonyítani.

A WHO egyetlen érdemi megállapítása az volt: rendkívül valószínűtlen, hogy laboratóriumból szabadult el a koronavírus. Peking pedig ezzel az egy kijelentéssel a maga javára fordította a diplomáciai játszmát.

Denevérek, laboratórium vagy valami egészen más?

Miközben már több fajta vakcina is rendelkezésre áll ellene, azt még mindig nem tudni biztosan, honnan ered a koronavírus.

A WHO már tavaly májusban, a járvány kirobbanását követően szeretett volna tudományos kutatást végezni Vuhanban, de ezt a kínai kormány különböző okokra hivatkozva rendre elutasította, miközben a kormánysajtóban egyre hangosabbá vált az a vélekedés, hogy egy másik országból kerülhetett be a fertőzés Kínába.

Hector RETAMAL / AFP – Rendőrök és biztonsági őrök állnak a lezárt Huanan piacnál 2020. január 24-én.

Végül január közepére sikerült időpontot egyeztetnie a WHO kutatóinak a kínaiakkal, hogy a koronavírus eredetét övező számos lehetséges elméletet igazolják vagy megcáfolják, ezáltal közelebb kerüljenek az igazsághoz.

A 14 fős csapat tehát ezekre kereste a választ, de túl sok idejük nem volt rá. Január közepén landoltak Vuhanban, majd a két hét karantén letelte után január 28-án kezdhették el a munkát.

Első útjuk egy fagyasztott termékeket tároló létesítménybe vezetett, majd másnap a kínai tisztviselő társaságában részt vettek egy kiállításon, amely Vuhan 76 napos karanténidőszakát mutatta be. Beengedték őket a Huanan nagybani piacra is, több kórházban is jártak, beszéltek túlélőkkel, orvosokkal, valamint a helyi virológiai intézetbe is ellátogattak. Elmondásuk szerint a kínaiak mindenhol készségesek voltak, és mindent láttak, amit szerettek volna.

Apró nyomok

Drámaian megváltoztattuk-e a korábban rendelkezésünkre álló képet? Nem hiszem. Sikerült-e többet megértenünk, és új információkat hozzáadni a történethez? Abszolút.

Erről beszélt újságíróknak Peter Ben Embarek, a WHO vuhani kutatócsoportjának vezetője, miután befejezték a vizsgálatot.

Hector RETAMAL / AFP – Peter Ben Embarek megérkezik a vuhani kutatóközpontba 2021. február 2-án.

A kutató világmegváltó hírekről nem, csak általánosságokról tudott beszámolni a sajtótájékoztatóján.

E szerint fenntartják, hogy a koronavírus valószínűleg úgynevezett zoonózis, vagyis állatokról emberre átterjedt betegség, de hogy melyik faj az eredeti vírushordozó, azt egyelőre nem tudni. Mint mondta, ha tényleg denevérek voltak a vírushordozók, akkor előbb egy másik állatnak adhatták át a betegséget, mert Vuhan környékén nem élnek jelentős számban bőregerek.

Ahhoz nem jutottak sokkal közelebb, mi a Huanan nagybani piac pontos szerepe a járvány kialakulásában. Azt pedig nem zárhatják ki, hogy a fagyasztott termékeknek köze volt a járvány kirobbanásában.

Embarek utóbbi kijelentése már önmagában sokakat meglepett, mert a független szakértők korábban egyöntetűen azon az állásponton voltak, hogy ez nem befolyásolhatta érdemben a pandémia lefolyását. Volt viszont még egy elejtett mondata, ami hosszabb távon is komoly politikai és diplomáciai vitákat szülhet.

A tudós úgy fogalmazott,

rendkívül valószínűtlen, hogy a koronavírus a vuhani laboratóriumból szabadult el.

Ez elsőre talán ártatlan megjegyzésnek tűnhet, de Hszi Csin-ping kormányának éppen elég volt ahhoz, hogy minden rágalmat lepattintson magáról, egy időre.

Koronavírus? Délkelet-Ázsia!

Ha csak a kínai állami médiából tájékozódnánk, akkor azt hihetnénk, az Egészségügyi Világszervezet nyomozása egyértelműen kizárta, hogy Vuhan a járvány eredeti gócpontja. Ez persze közel sincs így, de ezt a narratívát a rezsim hihetőnek tűnő körítéssel próbálja alátámasztani.

Miután a WHO kutatói sajtótájékoztatón számoltak be a tapasztalataikról, és burkoltan arról, hogy nincs áttörés a témában, a kínai propagandagépezet győzelmet kiáltott.

A China Daily nevű állami lap vezércikkének címe úgy szólt,

WHO csapat: a vírus eredetét nem lehet földrajzi helyhez kötni.

De a szintén kormánypárti Global Times még ennél is tovább ment, és azt írta,

a WHO készen áll Délkelet-Ázsiát meghatározni a vírus eredetének.

Kína a járvány kezdete óta próbál lemosni magáról minden vádat. Ugyan a koronavírusról nem tehetnek, a legtöbb kritika azért éri a kormányt, mert nem jelezték időben a fertőzés megjelenését, és nem tettek meg mindent a járvány terjedésének megakadályozásáért. Mindezt úgy próbálják hárítani, hogy a pandémia nem is tőlük indult.

Kapcsolódó
Kína elkezdte átírni a koronavírus-járvány történetét
Nem akarják elfogadni, hogy Kínából ered a koronavírus, ezért próbálnak inkább másokat hibáztatni.

A Kínai Kommunista Párt már tavaly is minden kommunikációs csatornán azt próbálta tudatosítani az emberekben, hogy minden bizonyíték arra utal, a koronavírus nem Vuhanban ütötte fel a fejét, hanem importált fagyasztott termékek csomagolásán jutott be az országba.

Mivel a WHO ezt nem vetette el, ráadásul a laboratóriumot kivették a körből, a rezsim ezt tökéletesen meg tudja lovagolni.

Ujjal mutogatnak Amerikára

A WHO kutatócsoportja alig pár nappal a sajtótájékoztatóját követően kényelmetlen helyzetben találta magát, mert tulajdonképpen miattuk kiéleződött a nemzetközi diplomáciai csata főként Kína és az Egyesült Államok között.

Peter Daszak, az Egészségügyi Világszervezet Vuhanban tartózkodó egyik szakértője óva intett attól, hogy túlzottan az amerikai hírszerzés információira támaszkodjon a világ a koronavírus eredetével kapcsolatban.

Hector RETAMAL / AFP – Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)  koronavírus eredetét vizsgáló csoport tagjai.

Az USA ezt nem hagyta szó nélkül. Ned Price amerikai külügyi szóvivő kedden Washingtonban arról beszélt, a vizsgálat eredményeit összefoglaló adatokat nem szabad vakon elhinni, már csak azért sem, mert Kína ebben a témában eddig nem biztosított átláthatóságot.

Csakhogy a WHO-jelentés után jelenleg Kínánál van az előny, és ezt a jelek szerint ki is használják. Hu Xijin, a Global Times főszerkesztője a közösségi oldalán úgy fogalmazott,

Amerika függetlenül vizsgálná a WHO adatait? Nem a WHO-nak kellene vizsgálnia az amerikai adatokat? Félrehallottuk, vagy tényleg ilyen szégyentelen az amerikai szóvivő?

Még ha az ő véleményét nem is tekintjük mérvadónak, Zeng Guang, Kína járványügyi vezetőjének szavai már annál inkább annak vehetők.

Elmondása szerint a WHO-nak az amerikai laborokat kellene legközelebb átfésülnie, mert mind fogalmazott,

a történelemben az Egyesült Államok volt az, amely biológiai és kémiai fegyverekkel támadott.

Most tehát ott tartunk, hogy Kína szerint Délkelet-Ázsiában de akár egy amerikai laborban is lehet a vírus eredete, de semmiképp sem náluk. Ezek persze jobbára megalapozatlan kijelentések, tudva, hogy Peking szisztematikusan próbálta aláásni a vuhani vizsgálatokat, és folyamatosan rejtegette az információkat a szakértők elől.

A vírus történetét azért is lenne fontos meghatározni, mert ha tanulmányozni lehetne, miként terjedt át adott esetben a denevérekről a vírus az emberekre, a jövőben meg lehetne előzni hasonló világjárványokat.

Hogy idáig mikorra jutunk el, megtippelni sem lehet. Már ha egyáltalán eljutunk, és Kína egy év alatt nem semmisítette meg a bizonyítékokat.

Kapcsolódó
Volt-e reális esélye annak, hogy a koronavírusból ne legyen világjárvány?
Ha lett is volna esély arra, hogy az új koronavírus ne tarolja le az egész világot, azt biztosan elszalasztottuk. De hogyan és miért?