Vlagyimir Putyin csütörtöki éves sajtótájékoztatóján azt mondta, az anyag publikálása azt jelenti, hogy a „berlini klinika páciense” élvezi az amerikai szakszolgálatok támogatását. „Ha ez így van, akkor helyes, hogy a mi szakszolgálataink ügyelnek rá” – mondta.
De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy meg kell megmérgezni. Minek megmérgezni, kinek kell ő?
mondta Putyin és hozzátette: ha ezt akarták volna elérni, be is végezték volna az ügyet. Emlékeztetett rá, hogy Navalnijt a felesége első kérésére kiengedték Németországba. Megjegyezte, hogy a politikai küzdelemben bevált trükknek nevezte, hogy valaki az első számú vezetőt vádolva az ő szintjére próbálja felhúzni saját jelentőségét, konkrét tettek és program helyett.
Putyin ismételten az érintett nyugati országokat hibáztatta amiatt, hogy Oroszországban nem indult vizsgálat „az ismert blogger” ügyében. Felhívta a figyelmet arra, Moszkvának még az ehhez szükséges szakértői vizsgálati zárójelentéseket sem adták ki. Az orosz elnök egyszer sem mondta ki Alekszej Navalnij nevét.
Oroszország vs. USA
Az elnök a Nyugatot tette felelőssé az újabb hidegháború kialakulásáért, rámutatva, hogy Oroszországnak reagálnia kellett a NATO keleti bővítésére, valamint arra, hogy az Egyesült Államok az elmúlt években felmondott egy sor fegyverzetkorlátozási szerződést. Megismételte, hogy Moszkva hadászati fegyverzetek csökkentésről szóló, februárban lejáró Új START (START-3) szerződés egyéves meghosszabbítását javasolja, azzal, hogy ezalatt a két ország diplomatái érdemben tárgyalják meg a fegyverzetkorlátozás kérdéseit. Megjegyezte, hogy erre Joe Biden megválasztott amerikai elnök is hajlandóságot mutatott.
Közölte, hogy Oroszország, miután – válaszul a rakétavédelemről szóló szerződésből való amerikai kilépésre – elsőként állított hadrendbe hiperszonikus fegyvereket, most az ilyen eszközök elleni védelmen dolgozik. Költséghatékonynak nevezte a hadászati egyensúly fenntartására irányuló orosz lépéseket, rámutatva, hogy a 760 milliárd dolláros amerikai katonai büdzsével szemben az orosz csak 46 milliárdos, és csak a hatodik helyen áll a világon.
Reményét fejezte ki, hogy Bidennel sikerül majd rendezni a kétoldalú kapcsolatokban keletkezett problémáknak legalább egy részét. (Dmitrij Peszkov közölte, hogy egyelőre nincs előkészületben telefonbeszélgetés a hivatalban lévő orosz és a leendő amerikai elnök között.) Putyin mindemellett kifejezte meggyőződését, hogy az amerikaiak be fognak avatkozni a 2021-ben esedékes orosz parlamenti választásokba, ahogy mindig is szoktak, de Oroszország felkészül erre. Kifejezte készségét arra, hogy „példátlanul nyitott” együttműködést folytassanak a megfigyelőkkel.
2024-es választás
Saját terveivel kapcsolatban azt mondta, még nem döntötte el, hogy elindul-e 2024-ben esedékes elnökválasztáson. Az idén elfogadott alkotmánymódosításra utalva hozzátette, hogy „a néptől megvan erre az engedély”.
Provokációnak nevezte azt a kérdést, hogy az orosz hackerek vajon miért nem segítették győzelemre idén is Donald Trumpot az amerikai elnökválasztáson. Megismételte, hogy Moszkva nem avatkozott be az amerikai választásokba. Arra a kérdésre, hogy menedéket ad-e Trumpnak, mint Edward Snowden informatikusnak, kijelentette, hogy erre a hivatalban lévő elnöknek nincs szüksége, mert jó eredményt ért el a választáson.
Északi Áramlat 2, Ukrajna, Hegyi-Karabah
Az Északi Áramlat-2 földgázvezeték fennmaradó, mintegy 160 kilométeres szakaszának befejezési esélyeiről szólva kijelentette, hogy az orosz vezetékes gáz 20 százalékkal kevesebbe kerül a német és az európai gazdaságnak a cseppfolyósított amerikainál. Kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok tiszteletben fogja tartani a projektet és az európai érdekeket, és visszatér a jóhiszemű konkurenciaharchoz.
Bejelentette, hogy Oroszország növelni fogja a Donyec-medencei szakadár ukrán területeknek nyújtott támogatást a termelés növelése, a szociális támogatás és az infrastruktúra terén. Putyin úgy vélekedett, hogy Kijevben „nincs meg a politikai bátorság” a Donyec-medence helyzetének politikai rendezéséhez. Kifogásolta, hogy az ukrán vezetők a választások idején a többségre támaszkodnak, de hatalomra kerülve folyton a szélsőséges nacionalisták érdekeit tartják szem előtt.
Az elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a két szemben álló fél, Örményország és Azerbajdzsán beleegyezése esetén megnöveljék a Hegyi-Karabahban állomásozó orosz békefenntartók létszámát.
