Páratlan rendfenntartási készültséggel került sor hétfőn a Constanţa megyei Ion Corvin falunál lévő Szt. András-barlangnál (Szt. András Románia védőszentje) a hagyományos zarándoklatra, miután Teodosie érsek arra szólította fel a híveket és az ortodox papokat, hogy a korlátozások ellenére bátran vegyenek részt a barlangnál tartott egyházi szertartáson. A nyílt polgári engedetlenségre való buzdítás nyomán már kora reggel a falu bejárata előtt több kilométeres kocsisor vesztegelt. Rendőrségi autók tucatjai, 120 kivezényelt csendőr, köröző helikopter ellenőrizte a környéket, ám a hatóságok végül féltek közbelépni és megakadályozni a zarándoklatot, így nem került sor atrocitásra. Az egészségügyi korlátozások miatt a zarándoklaton kizárólag a falu lakói vehettek volna részt, betartva az előírásokat. A megyei sürgősségi bizottság erre vonatkozó döntését Teodosie megfellebbezte, ám a bíróság elutasította azt.
„Tudományosan bizonyított, a szentképeken nincsenek vírusok”
Ha valaki megfertőződik a zarándoklaton és meghal, akkor az isten akarata
– nyilatkozta Teodosie, aki a járvány tavaszi kirobbanása óta a Román Ortodox Egyház (BOR) fenegyerekének számít azzal, hogy a hívők tömegében sem visel maszkot, az általa celebrált szertartásokon tolongók fittyet hánynak az egészségügyi előírásokra, sőt, a hagyományokhoz igazodva sorban csókolgatják a kihelyezett szentképet. Az érsek rendre szajkózza, hogy „tudományosan bizonyított, a szentképeken nincsenek vírusok”, illetve ne féljenek a betegségtől, „hanem kérjék isten segedelmét”.
A fő probléma azonban nem a renitenskedő érsek, hanem maga a BOR, amely a maga kétszínű lavírozásával gyakorlatilag támogatja a járványügyi szabályok megszegését. Mivel a hétfői zarándoklat már november közepén országos hírverést kapott, Daniel pátriárka, a BOR vezetője levélben kérte Ludovic Orban kormányfőt, hogy ez alkalomból tegyen kivételt. A miniszterelnök hajthatatlan maradt, hisz Constanţa a fertőzések számát tekintve országos listavezető, a megyeszékhely, valamint több város és község hetek óta vesztegzár alatt van.
S amíg a pátriárka diplomatikus levélben próbálkozott Orbannál, Teodosie nyílt átiratát teletűzdelte agresszivitással: „Miért, megvernek, megbüntetnek, letartóztatnak és kivégeznek bennünket?” – fogalmazott.
Kedden aztán a nagyjából Constanţa megyét magába foglaló Tomis Érsekség szóvivője, Eugen Tănăsescu pap még rádobott egy lapáttal a BOR és a kormány közötti viszályra. Azt írta a közösségi oldalán, hogy
és a kórházakat, temetőket nem a templomok, hanem a metró, a tömegközlekedés, a plázák és „a kereskedelem egyéb templomai” töltötték meg, továbbá arra is utalt, hogy a pandémia csak azért van, hogy néhányan meggazdagodjanak a maszkok értékesítéséből.
26 ezren csókolták meg az ereklyetartót
Mivel a BOR ódzkodik attól, hogy a híveket, illetve a papjait rendszeresen felszólítsa az egészségügyi szabályok betartására, Teodosie tavasz óta tartó renitens viselkedése a legkisebb román falu ortodox papját is meglegyintette. A nyári időszakban, amikor a miséket, istentiszteleteket csak a szabadban, a templomok udvarán lehetett celebrálni a kötelező távolságtartás betartásával, rendre szerepeltek a médiában a templomokban maszk nélkül tartott misék, keresztelők, esküvők. A rendőrségnek egyébként külön osztálya figyeli a közösségi oldalakon ezeket a rendezvényeket, és kivonulnak büntetni, feloszlatni.
A Szt. András-barlangi zarándoklatnál népszerűbb és népesebb az októberi zarándoklat Jászvárosban (Iaşi) a Szt. Piroska (Sf. Parascheva) ereklyéhez. Az egyház ragaszkodott, hogy október 8-tól egy héten át a katedrális udvarára kihelyezett ereklyénél lehessen imádkozni, de a hatóságok – korlátozandó a látogatók számát – nem engedték kihozni az ereklyetartót. Így aztán a szabályok és az egyházi érdekek között ingadozva ki-be hurcolták. Végül az udvaron maradt, és közel egy hét leforgása alatt több mint 26 ezren járultak hozzá, érintették, csókolták meg. Természetesen egyetlen pap sem állt oda – nem szokás – fertőtleníteni minden személy után.
A zarándoklat káoszba fulladt, a maszk nélküli hívők megrohamozták az udvart, lökdösődtek, ordibáltak a csendőrök pedig csak rohangáltak a kaputól az ereklyéig, végül feladták, hisz a falakon kívül még úgy tízezer ember tolongott.
A harmadik legjelentősebb ortodox zarándoklatra minden évben október végén Bukarestben kerül sor a Szt. Demeter (Sf. Dimitrie) ereklyéhez, de ezúttal a hatóságok győztek. A pátriárka lenyelte a keserű pirulát, és a szertartáson kizárólag 200 bukaresti vehetett részt, egymástól kellő távolságra maszkot viselve, székeken ülve a szabadban az érsekség előtt.
A papok legzsírosabb biznisze a gyertya
A BOR és az államhatalmi szervek közötti harmóniának a jelek szerint egy időre vége. A kormány érthetően elégedetlen, mert az ortodox egyház – ellentétben például a magyar történelmi egyházakkal – kevésbé támogatja a járványügyi korlátozásokat, sőt, megpróbálják a papjaikkal kijátszatni ezeket.
A papok legzsírosabb biznisze a gyertya, amelyből a vallási szokások miatt sokszorosan több fogy, mint például a katolikusoknál. Nem túlzás, több megyét összefogó egyházkerületi szinten itt eurómilliós adó- és könyvelésmentes bevételekről van szó, a gyertyacsonkok begyűjtése, szállítása, újraöntése profi logisztika alapján történik. A másik jelentős bevétel, hogy az ortodox papok gyakorlatilag bárkinek bármit felszentelnek az újonnan vásárolt autótól a frissen nyitott sarki pékségig, de sorolhatnánk az év eleji házszentelést, az esküvőt, a keresztelést, a temetést, a különböző kegytárgyak árusítását, amelyekből a falusi papra is rónak kvótát. Rossznyelvek szerint egy gazdagabb község megüresedett plébánosi állásáért akár több tízezer eurót is kell perkálni, hisz állítólag a befektetés pár év alatt megtérül. Talán csak rosszindulatú pletyka az is, hogy ezért sokan bankhitelt vesznek fel.
Bevett szokás a kormánypártokat támogattatni a hívekkel
A magyar történelmi egyházakkal ellentétben az ortodox mai napig sokkal dogmatikusabb, főként az elmaradottabb megyékben, a kistelepüléseken az ortodox pap hatalma gyakran erősebb a polgármesterénél. Az ortodox pap a választási ciklus évei során kapott állami, helyi támogatásokhoz mérve – a jelenség a magyaroknál is rohamosan terjed – buzdítja a vasárnapi szertartáson a híveket, hogy melyik párt jelöltjére adják a voksukat. Persze általában a mindenkori hatalom, az aktuális kormánypártok támogatására buzdítják a híveket.
Romániában szeptember 27-én helyhatósági választások voltak, december 6-án következnek a parlamenti választások, érthető, hogy a kabinet fél szemének behunyásával érvényesíti a BOR-ral szemben az egészségügyi korlátozások betartását. Mert ha az ortodox egyházat is a mindenkire érvényes szabályok érvényesítésére köteleznék, és büntetnék a papokat, azzal voksokat veszítenének vasárnap. Nyilván a BOR, az előretolt Teodosie érsekkel az élen, ezt a kártyát igyekszik kijátszani.
