A Portfolio információi szerint hétfő délután politikai vétót emel a magyar kormány Brüsszelben a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás rendelet ügyében. Hozzáteszik, hogy ez még nem a hivatalos formális (jogi) vétót jelenti, de az is jöhet napokon belül.
A jogállamisági rendeletben – amely jogállami kritériumokhoz kötné az uniós források kifizetését – nem követelmény az egyhangúság, így ott nem vétóról van szó, hanem egy elutasító magyar (és lengyel) álláspontról, de ettől még ez a rendelet hatályba tud majd lépni.
A német soros elnökség hétfő délutáni brüsszeli tanácskozásán minden tagállamnak politikai állásfoglalást kell tennie a három szóban forgó rendeletről, ez lényegében egy tesztszavazásnak fog számítani.
A Portfolio szerint a három rendelet útjai szét fognak válni: a jogállamisági rendelet már jövő év januárjában hatályba léphet, a megvétózható két másik rendeletről szerdán dönthetnek, és még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagyni a döntést.
Varga Judit igazságügyminiszter hétfő délelőtti Facebook-posztjából is arra lehet következtetni, hogy vétóra készül a kormány:
Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót
– írta a miniszter.
Ha Magyarország és Lengyelország vétózik, akkor az egész uniós költségvetési döntéshozatal megakad. A Portfolio szerint „hatalmas nyomásgyakorlás indulhat a két tagállam felé, hogy engedjenek, ne tartsák fel a többi 25 tagállamot az uniós költségvetési döntések útján akkor, amikor a koronavírus-járvány egyébként is tombol és szükség lenne mielőbb a válságkezelést enyhítő pénzekre. A nyomásgyakorlással párhuzamosan a háttérben elindulhat egy egyezkedés, hogy hogyan lehetne módosítani úgy a jogállamisági feltételrendszert, hogy az már elfogadható legyen a két tagállamnak”.
Ha nem sikerül megegyezni, akkor a helyreállítási alapról kormányközi alapon egyezhetnek meg: így Magyarországot kihagyhatják, azaz Orbán Viktor 16 milliárd eurónyi forrásról mondhat le a jogállamisági kritériumok miatt.
Kiemelt kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) a résztvevő miniszterelnökökkel egyeztet a rendkívüli uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2020. február 21-én. Balról jobbra António Costa portugál kormányfő, Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök, Robert Abela máltai, Peter Pellegrini szlovák és Juri Ratas észt miniszterelnök. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
