Helyi idő szerint szombat éjféltől humanitárius tűzszünet lép életbe Örményország és Azerbajdzsán között – jelentette be közleményében az örmény és az azerbajdzsáni külügyminisztérium – tudatta az MTI.
A döntésre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának közleményeivel összhangban került sor. Emmanuel Macron francia elnök üdvözölte a lépést, és felszólította a szemben álló országokat, hogy szigorúan tartsák magukat a fegyvernyugváshoz.
A Hegyi-Karabah hovatartozása miatt konfliktusban álló felek egy héttel korábban kötöttek tűzszünetet orosz közvetítéssel. A megállapodást azonban röviddel életbe lépése után már meg is szegték. A tűzszünet kudarcáért a felek egymást hibáztatták.
Szombaton is halálos áldozatokkal járó támadásokra került sor. Hajnalban lövedékek csapódtak be Azerbajdzsán második legnépesebb városában, Gandzsában, és több civil meghalt. Ilham Alijev azeri elnök háborús bűncselekménynek minősítette a csapást, és bosszút esküdött.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter este telefonon beszélt örmény és azeri kollégájával, és nyomatékosan kérte Bakut és Jerevánt, hogy tartsák magukat a tűzszünethez.
Hegyi-Karabahban és környékén szeptember 27-én kezdődtek újra a harcok. A többségében örmények lakta terület hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta vita tárgya Baku és Jereván között. Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992–1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a harcokban 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét.
Kiemelt kép: Azerbajdzsáni tüzérségi támadásban romba dőlt ház a többségében örmények lakta Hegyi-Karabah székhelyén, Sztyepanakertben 2020. október 17-én. MTI/AP
