Nehéz ma már elképzelni a hazai kiskereskedelmet a két német diszkontlánc, az Aldi és a Lidl nélkül, noha előbbi csupán 2008-ban, míg utóbbi 2004-ben jelent meg Magyarországon.
Térfoglalásuk mostanra odáig jutott, hogy egy átlagos magyar háztartás – a szintén német Penny Markettel kiegészülve – immár ezekben az üzletekben költi el a legtöbb pénzt napi fogyasztási cikkekre, a diszkontok tehát ebben a tekintetben megelőzték a hipermarketeket (Tesco, Auchan és InterSpar), az Aldi és a Lidl pedig nagyságrendileg megduplázta az árbevételét az elmúlt öt évben – derül ki a G7 cikkeiből.
A német diszkontok nem csak nálunk hódítanak, az Aldi 16, míg a Lidl 28 európai országban működtet üzleteket, mindkettő jelen van az Egyesült Államokban, az Aldi Ausztráliában is, tavaly pedig már Kínában is megnyitotta első boltjait. A magyarországi német diszkonthármas harmadik tagja, a Penny már kevésbé szövi át a világot, hazánkon kívül öt országban vetette meg a lábát.
A mellett, hogy a magyarok nagy része előszeretettel vásárol ezekben a boltokban, az üzletláncok – ezt olvasottsági adatokból is látjuk – hatékonyságra épülő üzleti modelljét, karrierlehetőségeit vagy éppen kasszásaik követhetetlen tempóját is kiemelt érdeklődés övezi.
Mindez azonban semmi ahhoz a figyelem képest, ahogy a brit sajtó követi a diszkontok rezdüléseit, hónapról hónapra tucatnyi lelkendező beszámolót publikálva a boltok új árucikkeiről. Igaz, ehhez részben üzleti érdekük is fűződik (a Mirror legalábbis feltünteti cikkeiben, hogy a linkjeik által a webáruházakba terelt olvasók vásárlásai után jutalékot kaphatnak, de a Sun esetében például csak sejteni lehet ugyanezt), ezzel együtt e nagy látogatottságú online portálokon simán egy adott nap legnépszerűbb cikkei közé tud kerülni, hogy az Aldi új elektromos takarót dobott a piacra, vagy hogy a karácsonyi időszakra különleges, óriás Ferrero Rocher-desszerttel készül.
Van azonban egy jelentős különbség
De mit lehet annyit írni az Aldi termékeiről? – kérdezheti joggal a magyar olvasó, aki legyen bár mégoly elkötelezett híve is a márkának, nagy meglepetések azért ritkán érhetik, ha végigpásztáz a polcokon. Egy nemzetközi üzlethálózat esetében sokan talán hajlamosak azt hinni, hogy néhány helyi jellegzetességgel kiegészülve a világ minden pontján ugyanaz a kínálat, ez azonban nem egészen így van.
Az említett brit aldis hírcunami például csupa olyan árucikkre hívja fel a figyelmet, amivel a magyar vásárló itthon eddig nemigen találkozhatott.
Ha csak nyár elejéig megyünk vissza az időben, az Aldi Angliában előrukkolt tortaillatú gyertyákkal, ablakos kenyérpirítóval, fűtőszálas ruhaszállítóval, menő babacuccokkal, különleges pókfogó eszközzel, elefántos polccal, önmagát felfújó kerti medencével, digitális varrógéppel, kalózhajóval. Helyenként a Lidlben is eltér a kínálat a hazaitól, árulnak egyebek mellett felfújható pezsgőfürdőt, szabadtéri pizzasütőt, homokozópadot, valamint Kate Middleton egyik nyári ruháját
Ami pedig egészen elképesztő mindkét üzletláncnál, az a házi kedvencek kényelmét szolgáló széles paletta a kanapéra vezető kutyalépcsőtől a hőség esetén bevethető speciális hűtőszőnyegig és frissítő rágcsálnivalókig.
De lássuk mindezt képekben.
Az Aldi őshazájában, Németországban elsősorban a webshop kínálatában találhatunk impozáns és magyar szemnek igencsak meglepő darabokat, például komplett alumínium üvegházat, fedett autóbeállót vagy különféle futballklubokért lángoló tűzoszlopokat.
Megkérdeztük az Aldi Magyarországot, a hazai üzletekbe miért nem jutnak el a fentebb sorolt termékek, illetve mi alapján dől el, hogy egy adott ország boltjaiban milyen árucikkek kerülnek a polcokra.
A válaszból kiderült, hogy az Aldiban kínált termékek jellemzően két forrásból származnak: vagy központi beszerzésből, amely során egy gyártó vagy beszállító látja el például Ausztriát, Svájcot, Olaszországot, Szlovéniát és Magyarországot, vagy helyi beszerzésből, ilyenkor az adott ország vásárló közönségének ízlésvilága, elvárásai alapján szerzi be a vállalat a termékeket. Ez utóbbiak körébe jellemzően a friss áruk tartoznak, például a tej- és hústermékek vagy a zöldség-gyümölcs jelentős része.
A nem élelmiszer jellegű termékek esetében is kínált az Aldi kifejezetten a hazai ízlés és érdeklődés alapján fejlesztett termékeket, például kaparós térképet, fakanál készletet, ecsettollat, újrahasznosítható méhviasz kendőt, fém szívószálkészletet vagy éppen felfújható kajakot
– írták megkeresésünkre, hozzátéve, hogy a vállalat beszerzői a termékek nemzetközi forgalmazásának összehangolását végzik, elsősorban a német Aldi termékeiből szélesítve kínálatukat. Terveik szerint ennek eredményeként „a magyar vásárlók is még több innovatív és divatos termékkel találkozhatnak majd az Aldi áruházakban”, példaként pedig egy már Magyarországon is kapható sajátmárkás, akkumulátoros barkács és kéziszerszám termékcsaládot említettek.
