Az Európai Uniónak nem rögtönzött módon, hanem világos és átfogó stratégia mentén kell hozzáállnia a fehérorosz kérdéshez – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az európai uniós tagországok külügyminisztereinek ülését megelőzően hétfőn.
Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország már megkezdte a segítségnyújtást a fehéroroszországi katolikus egyház támogatásának formájában. A tárcavezető nyilatkozatában arra emlékeztetett, hogy Tadeusz Kondrusiewicz minszki katolikus érseket augusztus 31. óta nem engedik vissza hazájába Lengyelországból.
Tadeusz Kondrusiewicz jelenléte segíthetne a békés megoldásban. Magyarország ezért továbbra is azt szorgalmazza, hogy az érseket engedjék vissza az országba. Engedjék, hogy vezesse a helyi katolikus egyházat, vezethesse és elláthassa a rábízott közösséget.
A miniszter azt hangoztatta, hogy ebben az ügyben az Európai Uniónak erős hangon és közösen kell fellépnie. Nem engedhető meg ugyanis, hogy a keresztény Európában egy katolikus vezetőt kitiltsanak a saját országból – tette hozzá Szijjártó Péter.
A tárcavezető az MTI-hez eljuttatott videóüzenetében fontosnak nevezte, hogy az unió Fehéroroszországot illetően gazdasági, politikai és biztonsági szempontból is hatékony tervet készítsen. A tervnek olyannak kell lennie, amely hosszú távú támogatást, és nem pusztán kampányszerű segítséget jelent az országnak. Szvjatlana Cihanouszkajával, a fehérorosz ellenzék Litvániába menekült vezetőjével való hétfői találkozóra, valamint magyar és közép-európai tapasztalatokra építve Magyarország továbbra is azt támogatja, hogy az unió Lengyelország vezetésével dolgozza ki a Fehéroroszországot megsegítő tervét.
Az uniós támogatási csomag bővítését szorgalmazzák
Andrzej Duda lengyel, Gitanas Nauseda litván és Klaus Iohannis román elnök az új, szabad fehérorosz elnökválasztás után tervezett, az ország demokratikus átalakítását célzó uniós gazdasági támogatási csomag bővítését szorgalmazta közös, hétfőn közzétett nyilatkozatában.
A lengyel elnöki hivatal Facebook-oldalán olvasható nyilatkozatban a három államfő hangsúlyozza: a szabad, tisztességes és átlátható választás minden nemzet demokratikus alapjoga. Kiemelik a nemzetközi megfigyelők részvételét az esetleges új fehérorosz elnökválasztáson, mint a szavazás jogszerűségének feltételét.
Az elnökök a stabilabb és biztonságosabb Európa előfeltételének nevezik „a jól fejlődő, a társadalmi bizalomra és a közös vízióra építő” Fehéroroszországot. Kinyilvánítják eltökéltségüket a fehérorosz demokratikus átalakítás, a polgári társadalom, piacgazdaság és jogállamiság támogatására.
Úgy látjuk, hogy az Európai Uniónak jelentős gazdasági világhatalomként bővítenie kell a fehéroroszországi demokratikus átalakulást segítő támogatási csomagját,
olvasható a nyilatkozatban. Az elnökök arra a tervre utalnak, amelyet múlt heti bejelentés szerint Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a visegrádi csoport nevében, Litvánia támogatásával a csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcstalálkozón fog előterjeszteni. Az 1 milliárd eurós, „új Marshall-tervnek” nevezett projekt fő eleme egy stabilizációs alap létrehozása a fehérorosz kis- és középvállalkozások támogatására.
A három elnök szerint elő kellene segíteni Fehéroroszországnak az EU-val folytatott kereskedelmét is a meglévő akadályok lebontásával, és támogatni a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) folytatott csatlakozási tárgyalásokat. Az EU és Fehéroroszország között – a szükséges feltételek teljesítése után – be kellene vezetni a vízummentes forgalmat.
Szorgalmazzák továbbá a fehérorosz energiaszektor diverzifikációjának, az ország energiabiztonságának támogatását, valamint a gazdaság átalakítását célzó pénzügyi eszközök elérhetővé tételét és a nemzetközi pénzügyi intézmények nagyobb részvételét a beruházások ösztönzésében.
Felszólítják a nemzetközi közösséget, hogy csatlakozzon az EU tagállamaihoz a Fehéroroszországnak szóló „pozitív program” előkészítésében, az ország politikai, gazdasági és társadalmi reformjait támogató csomag kidolgozásában.
Kiemelt kép: archív/24.hu/Bielik István
