Több száz nő vonult utcára Minszkben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök lemondását követelve szombaton, a biztonsági erők legalább 30 tüntetőt őrizetbe vettek – számolt be a tut.by független fehérorosz hírportál.
Szemtanúk szerint az őrizetbe vettek száma már az első órában elérte a negyvenet, és legalább ötezren jelentek meg a megmozduláson, köztük sok nő.
Az egyenruhások több esetben erőszakosan léptek fel. A biztonsági erők eddig kesztyűs kézzel bántak a női tiltakozókkal, és főként férfiakat vettek őrizetbe. Éppen ezért jelent meg sok nő a tüntetéseken.
Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániába menekült volt ellenzéki elnökjelölt felszólította a rendőröket, hogy ne kegyetlenkedjenek a tüntetőkkel.
Gyalázatos dolog erőszakoskodni a nőkkel
– írta közleményében.
A békés tiltakozók elleni bűncselekmények elkövetői felelősségre lesznek vonva
– tette hozzá.
Az ellenzék azért hívta utcára a nőket szombaton, hogy megmutassák Lukasenkának, továbbra sem csökken a tüntetések lendülete. Azt ígérték, hogy ez lesz a „leghangosabb és legtömegesebb női felvonulás”. A szervezők felszólították a résztvevőket, hogy vigyenek magukkal fényképeket és plakátokat „az összes üldözött fehérorosz nő támogatására”, hangosan ismételgessék az ő neveiket, és különféle hangeffektusokkal kísérjék a menetet.
Az újabb tiltakozások kezdete előtt minszki börtönéből a zogyinói fegyházba szállították át Marija Kalesznyikava ellenzéki aktivistát, a Koordinációs Tanács tagját. A hatóságok nem indokolták meg áthelyezését, de az intézkedés alighanem összefüggésben áll a meghirdetett nőtüntetéssel – közölte az ellenzék a Twitteren.
A 38 éves ellenzékit hétfőn titkosszolgálati emberek elrabolták, és az ukrán határhoz szállították. Itt fenyegetésekkel megpróbálták az országból való távozásra kényszeríteni, de a kísérlet kudarcba fulladt, miután Kalesznyikava összetépte útlevelét. Az ellenzéki politikust ezt követően egy minszki börtönbe szállították.
Fehéroroszországban folyamatosak a megmozdulások az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Lukasenka a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító elnök elcsalta a választást. A hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.
