Magyarország esetében javasolt a legnagyobb arányban pénzügyi büntetést az Unió Csalás Elleni Hivatala az elmúlt négy évben.
Az adatokat az OLAF csütörtökön Brüsszelben közzétett éves jelentése tartalmazza.
Magyarország esetében a felzárkóztatási alapok és az agrárpénzek 2015 és 2019 közötti összes kifizetésének 3,93 százalékát találták problémásnak és tettek javaslatot büntetésre. Összehasonlításul: az uniós átlag 0,36 százalék, vagyis a magyarországi arány több mint tízszerese az uniós szintnek.
Messze elmarad Magyarországtól a listán a gyakran rendszerszintű korrupcióval vádolt Románia (0,35 %) és Bulgária (0,33 %) is.
Magyarország ezt a listát már az elmúlt két év hasonló jelentéseiben is nagy arányban vezette, vagyis nem csökkent a problémásnak ítélt tételek aránya. A korrekciós lépésekről az Európai Bizottság Regionális ügyekért felelős főigazgatósága dönthet. A múltban azonban ritkán kértek teljes visszafizetést, általában az egyes országon belüli projektek közötti átcsoportosítással oldották meg a helyzetet.
Az OLAF az egyes ügyek részleteiről nem közöl részleteket, az ajánlásokat is csak az érintett tagállamok hozhatják nyilvánosságra. Így nem tudni azt, hogy mely öt ügyben indult nyomozás Magyarországon.
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szerint azonban két általa kezdeményezett ügy is szerepelhet a magyarországi vizsgálatok között. Az egyik a 2015-ös magyar egészségügyi gigakartell ügyében tett feljelentés. Az OLAF korábban arról tájékoztatta a képviselőt, hogy vizsgálják az ügyet, amelyben a Gazdasági Versenyhivatal már korábban kiszabott bírságot a Siemensre, a Philipsre és a GE-re is. A másik lehetséges vizsgálat Hadházy Ákos szerint az uniós pénzből finanszírozott Harmadik Évezred Alapítvány lehet. Itt fiktív módon szerveztek sportnapokat közpénzből, amelyeken csak néhány ember lézengett. A kárérték itt majdnem félmilliárd forint volt.
