A fehéroroszországi hatóságok nem fogják engedni, hogy az instabilitás szétszakítsa az országot – mondta hétfőn Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök az MTI beszámolója szerint.
A választási bizottság előzetes eredményei alapján Lukasenka 80,23 százalékot, míg legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 9,9 százalékot szerzett a vasárnapi elnökválasztáson. A részvételi arány 84 százalékos volt. A maradék három jelölt kevesebb mint 2 százalékot kapott.
Cihanouszkaja jelezte: nem ismeri el a hivatalos eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének. Az ellenzéki elnökjelölt csalással vádolta meg Lukasenkát. A politikus bizalmasai elmondták: megpróbálják elérni, hogy újraszámlálják a leadott voksokat azokban a szavazóhelyiségekben, ahol problémák merültek fel. Egyúttal szeretnének tárgyalni a hatóságokkal a hatalom békés átadásáról, de ha kell, készek hosszú távra az utcákra vonulni, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek.
„Illő választ fogunk adni” – idézte a BelTa fehérorosz hírügynökség az államfőt. „Nem fogjuk hagyni, hogy szétszakítsák az országot” – tette hozzá.
Figyelmeztettem, hogy itt nem lesz Majdan, hiába is akarja bárki,
nyomatékosította Lukasenka a 2014-es ukrajnai forradalom egyik fő helyszínére, a kijevi Függetlenség terére (Majdan Nezalezsnosztyi) utalva.
Az elnök azt állította, hogy külföldről – Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból – irányították a vasárnap esti erőszakos tüntetéseket.
Cseh bábmesterek utasították az ellenzéket, hogy szólítsa utcára a népet, és követelje a hatalom átadását.
Vasárnap éjjel, az állami exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt, több pedig megsérült. Fehérorosz belügyminisztériumi adatok szerint mintegy háromezer embert vettek őrizetbe. Hétfő reggel nyugalom honolt az utcákon, aktivisták azonban újabb tüntetéseket jelentettek be.
A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Az idei választást több ország bírálta, mivel a kampányidőszakban két ellenzéki jelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét is bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát vettek őrizetbe. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt. Az államtól független felmérések a jelenlegi eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek. Ezek szerint Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott.
Petrícek: nem a csehek szervezték a minszki ellenzéki tüntetéseket
Tomás Petrícek cseh külügyminiszter visszautasította Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő kijelentését, miszerint Csehországból irányították a minszki ellenzéki tüntetéseket.
Nem Csehország szervezte a minszki tüntetéseket. Ezt visszautasítom,
jelentette ki a cseh külügyminiszter hétfőn. „Lukasenka részéről nem láttam semmiféle bizonyítékot, miszerint a cseh kormánynak bármi köze is lenne ehhez” – tette hozzá Tomás Petrícek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Csehország hosszú távon támogatja a fehérorosz civil és társadalmi mozgalmakat.
A miniszter később azokra az interneten megjelent fényképekre és információkra is reagált, miszerint a fehérorosz rendőrség vasárnap cseh gyártmányú gránátokat is használt a tüntető tömegek feloszlatásakor.
Csehország betartja az ilyen eszközök fehéroroszországi kivitelére érvényes embargót. Már majdnem tíz éve. Szerepet játszhatnak ebben azonban a csempészek, vagy régebbi eszközökről van szó,
írta a Twitteren a cseh miniszter. Petrícek megjegyezte: egyelőre nem tudják, hogy a megjelent fotók valódiak-e. Leszögezte, hogy az internetes értesüléseket már vizsgálják az illetékes cseh hatóságok.
Az Európai Unió az emberi jogok megsértése miatt 2011-ben tiltotta meg olyan fegyverek és eszközök kivitelét Fehéroroszországba, amelyek alkalmasak a tüntetések erőszakos feloszlatására.
Kiemelt kép: Viktor Tolochko/Sputnik/Sputnik via AFP
