Annak idején David Campanale, a BBC újságírójának ötlete alapján dolgozta ki a szabadegyetem alapelveit többek között a Fidesz képviseletében Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának mostani elnöke, valamint Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelenlegi ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt, e párt külügyi és nemzetpolitikai bizottságának tisztségét betöltő elnöke (az EMNP és a Magyar Polgári Párt idén januárban Erdélyi Magyar Szövetség néven fuzionált).
A 31 évvel ezelőtt kijelölt csapásvonal szerint az évente, mindig július második felében megrendezett szabadegyetem célja a határon átnyúló együttműködés, a román–magyar párbeszéd és a kulturált magyar–magyar politikai vita segítése volt előbb Bálványosfürdőn, majd később Tusnádfürdőn. Az első ilyen szellemi műhelyt 1990-ben a Fidesz kisebbségi titkársága, az angol Fiatal Szociál-Liberális Demokraták és az erdélyi Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége szervezte, s ekkor még szóba sem kerültek aktuálpolitikai kérdések, hiszen a problémás kérdéseket a tudomány felől közelítették meg magyar, román, angol és romániai magyar előadók bevonásával.
Ugrás a hídról a politikába
A szándékaink között a harminc év alatt végig ott szerepelt a román–magyar párbeszéd. Csakhogy az eleinte meghívott román értelmiségiek java részéből a kilencvenes évek során politikus lett, ami aztán átpolitizálta az egészet, kitéve a vitát a politikai széljárásnak
– nyilatkozta a 24.hu-nak Toró T. Tibor. Mint magyarázta,
a román politikai elit megkérdőjelezte, hoz-e neki valamit a tusványosi részvétel, vagy inkább viszi a szavazatokat. A médiában pedig a politikusi nyilatkozatoknak, és nem az értelmiségiek vitájának lett hírértéke. Ami pedig Orbán Viktort illeti, a kezdetekkor még egy kis párt vezetőjeként vett részt, majd miniszterelnökként, így az ő politikai pályafutása meghatározta Tusványos fejlődését is.
Az emberjogi aktivista, jelenleg egyetemi tanár Gabriel Andreescu lapunknak nyilatkozva úgy vélte, hogy Bálványos vegyes kontextusban kelt életre, hisz 1990-ben Romániára rányomta bélyegét „az egykori szekusok, nomenklaturisták gyilkos kísérletei a hatalom visszaszerzésére, mint például a marosvásárhelyi véres interetnikus provokáció, a bányászjárások, de a kontextus pozitív felére helyezhető a romániai magyarság példás egysége a meglepő politikai érettséggel irányított RMDSZ körül. Bálványos hidat épített a román és magyar civil szervezetek között”. Állítja, nem került volna népszerűsítésre a „magyar–román megbékélési modell sem, amely fele részben igazság, fele részben imázs, de végül segítséget jelentett Románia EU-tárgyalásainak megkezdéséhez.”
Üzengetés a választóknak
Tény, ahogy Toró is jelezte, Tusványossal kapcsolatban a közfigyelem egyre inkább a politikusok nyilatkozataira fókuszált, s ebben emlékezetesnek tekinthető 2009 és 2010, amikor Orbán Viktor mellett ott ült Traian Băsescu román államfő (2004–2014) is. A szabad szájú, egykori hajóskapitány Băsescu Tusványoson elfelejtette, hogy 2004-ben a romániai magyarok voksainak is köszönhette első mandátumát, Kijelentette, a helyi autonómiát erősíteni kell, de Székelyudvarhely sem számíthat több jogosítványra, mint Tulcea vagy Caracal.
Orbán Viktor pedig – enyhítendő a jelenlévők feszültségét – belengette, hogy a határon túli magyaroknak megadja a kettős állampolgárságot. Magyarországra üzenve pedig elmondta, hogy a következő 15–20 év uralkodó szemlélete jobboldali lesz. Tőkés László fideszes EP-kéviselő pedig az ortodox egyház terjeszkedését kifogásolta, és autonómiát kért a Székelyföldnek.
2010 júliusában Băsescu és Orbán ismét a tusványosi vitaasztalhoz ült, de már sokkal egyetértőbb, hivatalosabb hangnemben cseréltek eszmét jórészt semleges kérdésekről, kiemelve a két ország jó kapcsolatainak fontosságát, a térség közös fejlesztésének szükségességét. Érthető, hisz Băsescu utolsó mandátumát töltötte, 2014-ben például Orbán Viktor meghirdette, „a Magyarországon épített állam egy illiberális állam”, és az anyaországban „külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk”.
Fokozatos átalakulás
A magyar–román és a magyar–magyar párbeszéd háttérbe szorulásával a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is alig talált már széket magának Tusványoson. Amíg a Fidesz erdélyi kedvence a Tőkés László fémjelezte Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létezett, addig az RMDSZ bojkottokkal, lemondott meghívásokkal igyekezett tüntetni. Később aztán a Fidesz lassan kezdte lepattintani az EMNP-t és Tőkést, miután világossá vált, hogy romániai kapcsolatrendszere a törvényhozásban, intézményi szinten csak az RMDSZ-nek van, ezért aztán fokozatosan összebútoroztak a már Kelemen Hunor vezette Szövetséggel.
Az RMDSZ, mint erdélyi ellenzékünk tulajdonképpen végig jelen volt a szabadegyetemeken, mert rájöttek, nem jöhetnek ki jól belőle, ha kimaradnak, hisz nekik is hoz szavazatot a tusványosi részvétel
– mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Toró T. Tibor.
A bálványosi szabadegyetem harminc év alatt sokat változott, és vitafórumból fokozatosan egyoldalú politikai erődemonstrációvá vált. Véleményem szerint nagyon is fontos kezdeményezés volt valamikor, én is szívesen vettem részt az elején többször is, hiszen egyfajta román–magyar párbeszéd helyszíne volt ez. Emlékszem, 1993-ban éppen az RMDSZ és a román ellenzék együttműködéséről tartottam kiterjedt előadást azzal a címmel, hogy Az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció. Különböző meggyőződésű, de mindenképpen jelentős román és magyar személyiségekkel lehetett ott találkozni akkoriban. Aztán cserélődött a helyszín, és majdnem ezzel egyidejűleg a tábor jellege is
– emlékezett vissza a 24.hu-nak Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke (1993–2011).
Az biztos, hogy a tábor és a hozzá kapcsolódó kulturális, szórakoztató rendezvények – utóbbiak a panelbeszélgetésekkel ellentétben több ezer nézőt vonzanak – kínálatát és jellegét már kizárólag a Fidesz határozza meg. Érthető, hisz az elmúlt évek során több százmillió forinttal támogatták a nemzetpolitikai fórumnak számító Tusványos lebonyolítását. Az Átlátszó Erdély (atlatszo.ro) több alkalommal is hiába kért hivatalos, tételes elszámolást a finanszírozóktól a költségekről, például arról, hogy a szervező Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány mire is költötte el 2016-ban a 480 ezer eurónak megfelelő forintot kempingfelújítás címén. De sem az alapítványtól, sem a többi partnerszervezőtől nem kaptak választ az elszámolásokkal kapcsolatban.
Toró szerint a sokszínűséget így is megőrizték, ám számára az erdélyi magyar pártok vitája fontosabb lenne, mint a Fidesz és magyarországi ellenzéki pártok vitája a szabadegyetemen, mert „az nem Tusványos sajátossága.”.
Markó szerint a román–magyar párbeszédet a magyar–magyar vita váltotta fel.
Minden évben hosszú egyeztetés előzte meg RMDSZ-elnökként a részvételemet, hiszen a táborszervezők az RMDSZ belső vagy külső ellenzékéből kerültek ki, és a magyarországi részvétel is mind egyoldalúbbá vált. Ha részt vettem egy-egy rendezvényen, próbáltuk úgy előkészíteni, hogy valamennyire mégis kiegyensúlyozott legyen a vita, például Tőkés Lászlóval.
A korábbi RMDSZ-elnök lapunknak nyilatkozva úgy vélte, bár ez a magyar–magyar dialógus belterjesebb lett, mint az azt megelőző román–magyar beszélgetések, még mindig sokkal hasznosabbnak bizonyult, mint ami utána következett. Állítja, Tusnádfürdő már hosszú ideje az egyoldalú kinyilatkoztatások terepe, nincsen igazi vita, sőt, vitapartnerek sincsenek.
„Félek, hogy ez a három évtizedes történet valamiképpen annak is analógiája, ahogyan elkezdünk – sajnos – magunkba zárkózni, és ismét partnerek nélkül maradunk a Kárpát-medencében” – tette hozzá.
Kifinomult kihívások
Vélhetően a 2021-es Tusványost is a Fidesz tematizálja majd, habár Andreescu szerint „újra kellene indítani az eredeti bálványosi folyamatot, hogy válaszokat találjunk az új provokációkat felszínre hozó problémákra, amelyek nem olyan súlyosak, mint az 1990-esek, viszont kifinomultabbak”. A válaszokhoz viszont kevés egy, maximum két román politikai elemzőt, értelmiségit meghívni, aki vendégként sosem fog provokálni, vitát gerjeszteni. Egy Băsescu-Orbán szintű kiüléshez viszont a szervezőknek egy olyan évet kell választani, amikor egyik országban sincsenek választások.
Kiemelt kép: Résztvevők Orbán Viktor miniszterelnök előadása után a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2019. július 27-én. Fotó: Koszticsák Szilárd /MTI
