Van egy jó és egy rossz hírünk a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. A rossz az, hogy a vírus köztünk él, és amint azt Peking példája mutatja, bárhol, bármikor kialakulhat egy második hullám. A jó az, hogy a kínai fővárosban ismét bebizonyították, gyors és határozott fellépéssel néhány hét alatt meg lehet akadályozni a fertőzés terjedését.
Bár a vírus a tízmilliós Vuhanból indult útjára, Kínában a világ többi részéhez viszonyítva szinte hibátlanul sikerült ellaposítani a járványgörbét, a gazdaság fokozatosan újraindulhatott, az emberek szabadon mozoghattak, a kormány pedig győzelmet hirdetett a vírus felett.
Peking a járvány első hullámában az egyik legbiztonságosabb nagyvárosnak számított Kínában. 56 nap telt el úgy, hogy egyetlen lokálisan fertőzött esetet sem diagnosztizáltak, de az idilli helyzet egyik pillanatról a másikra odalett.
Új stratégia
Pekingben hónapok óta dolgoztak azon, hogy helyreállítsák a régi életet, aztán szinte egyetlen éjszaka alatt visszautaztak az időben februárig.
A június 10-én azonosított fertőzés a 157 futballpályányi méretű Hszinfadi nevű nagybani piachoz volt köthető, amely a 21 milliós város közel 80 százalékának zöldség- és gyümölcsellátását biztosítja. Naponta 15 ezer ember és 3 ezer kamion fordul meg itt. Nem nehéz kitalálni, hogy egy megfékezhetetlen második hullám gócpontja lehetett volna, mivel összeköttetésben áll a legtöbb étteremmel, bárral és szupermarkettel városszerte. A sofőrök és a vendégek pedig komoly szerepet töltenek be a járvány felgyorsításában.
Ahogy arról már írtunk, az első hullámhoz képest a másodiknál a kormányoknak van egy jelentős előnyük: a felkészülési idő. A kínai rezsim ezzel a látottak alapján élt is, ugyanakkor egy meglehetősen rizikós stratégiát választott.
Kína úgy akart határozott döntéseket hozni a járvány visszaszorításáért, hogy közben az élet ne álljon meg. Még egy teljes kijárási tilalom katasztrofális hatással lett volna a pekingi gazdaságra, ahogy persze egy kontrollálatlan járvány is. Aztán ott van a pszichológiai tényező is: az emberek egyszer elfogadják, hogy nem mehetnek sehova, de másodszor vagy harmadszor már nem biztos. Ezért a köztes megoldás mellett döntöttek: ahelyett, hogy az egész várost karantén alá helyezték volna, koncentrált intézkedéseket hoztak.
Napokon belül bezáratták az iskolákat és a piacokat. Aki a Hszinfadi piacon járt május 30. után, köteles volt koronavírus-tesztet végeztetni magán. A repülőjáratok felét törölték, a vonatközlekedés gyakorlatilag leállt, a tömegközlekedést korlátozták. Több negyedet közepes és magas kockázatúnak soroltak be a járvány szempontjából, a magas kockázatú területek elhagyását megtiltották.
Mindeközben viszont a város többi részén az éttermek, a fodrászatok, az üzletek ugyanúgy üzemelhettek tovább, mintha mi sem történt volna. És a pekingi reakció ereje pont abban rejlik, hogy célzottan cselekedtek.
Gao Fu, a kínai járványügyi és betegségmegelőzési központ igazgatója múlt héten egy szakmai konferencián arról beszélt, a járvány nem május végén vagy június elején robbant be újra Kínában, hanem valószínűleg egy hónappal korábban. Szerinte voltak tünetmentes fertőzöttek a piacon, ezért azonosítottak később annyi beteget a helyszínhez köthetően.
Ennek tudatában döntöttek amellett, hogy elkezdenek elképesztő ütemben tesztelni. Egy hét alatt 2,3 millió embertől vettek mintát, június 20-án, tíz nappal az első új fertőzött megtalálása után pedig a kezdeti 40 ezerhez képest napi 500 ezer teszt elvégzésére elegendő kapacitásuk volt. Így pontosan mérhető volt, mekkora a városban az átfertőzöttség.
Két hét alatt teljes kontroll
A kínai kockázatvállalás két hét távlatában eredményesnek látszik. Június 11. óta alig több mint 250 azonosított fertőzöttet találtak, a lokális esetek száma szerdán mindössze 12 volt az előző napi 22-höz képest, és ebből csak hét köthető Pekinghez.
Wu Zunyou járványügyi vezető már múlt héten ki merte jelenti, hogy a járványt kontroll alá sikerült helyezni, és bár elismerte, hogy lesznek még új esetek az elkövetkező időszakban, ezek a betegek még korábban fertőződtek meg.
Az új diagnosztizált esetek nem egyenlőek az új fertőzöttekkel, a járvány megfékezése pedig nem azt jelenti, hogy holnap már egyetlen új esetet sem találunk majd
– közölte.
Szerinte amíg fennáll annak a veszélye, hogy külföldről behurcolható a vírus, a pekingihez hasonló járványgóc normális. Ezzel együtt Dél-Korea és Szingapúr után Peking példája adott most a világnak egy kijózanító pofont.
A koronavírus nem tűnt el, sőt bárhol és bármikor generálhat egy második hullámot. A kínai főváros ugyanakkor megnyugtató választ is adott arra, hogy ebben a helyzetben is lehet helyesen eljárni az élet teljes leállítása nélkül. Más kérdés, hogy a kommunista rezsim teljhatalmával csak kevés kormány bír a világon, így az azonnali intézkedéseket sem lesz olyan egyszerű máshol beiktatni, mint tették Kínában.
Kiemelt kép: Nicolas Asfouri /AFP
