Miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nyilvánosan dicsérte Kínát a koronavírus-járványra adott gyors válasza, nyitottsága és készséges együttműködése miatt, a színfalak mögött valójában jelentős frusztrációt okoztak a késések és a hiányos információk – írta szerdai elemzésében az AP amerikai hírügynökség, amely a WHO belsős anyagain alapul részben.
Ebből például az derül ki az MTI összefoglalója szerint, hogy
- Kína több mint egy hétig nem bocsátotta a világszervezet rendelkezésére a vírus genetikai térképét, annak ellenére, hogy akkor már három különböző kormányzati laboratórium is megfejtette
- Belső dokumentumok és interjúk szerint a késésért az információ szoros ellenőrzése és a kínai közegészségügyi rendszerben tapasztalt versengés okolható.
- A kínai kormányzati laboratóriumok csak azt követően tették közkinccsé a vírus genomját, hogy egy másik labor január 11-én egy honlapon már nyilvánosságra hozta.
- Ráadásul Kína ezt követően még legalább két hétig vonakodott megosztani a WHO-val a betegek részletes adatait.
A január 6-ai hét ülésein például szakértők arra panaszkodtak, hogy Kína nem oszt meg elég információt ahhoz, hogy fel lehessen mérni a vírus emberek közötti terjedésének hatékonyságát, vagy az általa jelentett kockázatot.
Nagyon minimális információ áll rendelkezésünkre, ami nem elég a tisztességes tervezéshez
– mondta Maria Van Kerkhove amerikai járványügyi szakértő egy belső ülésen.
Ott tartunk, hogy 15 perccel korábban kapjuk meg az adatokat, mint ahogy azok megjelennek a kínai állami televízióban
– panaszolta a WHO kínai ügyekért felelős illetékese, Gauden Galea egy másik találkozón.
A WHO jelenleg nemzetközi össztűz alatt áll a koronavírus-járványra adott válasza miatt, és beleegyezett egy független vizsgálatba.
Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hetekben számtalanszor bírálta a világszervezetet, mert szerinte összejátszik Kínával, hogy elleplezze a járvány valódi méretét. Trump dühe addig fokozódott, hogy pénteken bejelentette, megszakít minden kapcsolatot a WHO-val, amelynek működéséhez az Egyesült Államok legnagyobb egyéni donorországként évente 450 millió dollárral (több mint 138 milliárd forinttal) járult eddig hozzá. Eközben Hszi Csin-ping kínai elnök kétmilliárd dollárt (617 milliárd forintot) ígért a következő két évben a koronavírus elleni küzdelemre, és aláhúzta, hogy országa mindig időben ellátta információkkal a WHO-t és a világot.
A visszás helyzet rámutat az Egészségügyi Világszervezet korlátozott hatáskörére – jut erre a következtetésre az AP elemzése. Bár a nemzetközi jog értelmében az országok kötelesek jelenteni a WHO-nak a közegészségügyi kockázatokat, de az ENSZ-ügynökség nem rendelkezik az ennek betartatásához szükséges eszközökkel, és nem indíthat független járványügyi nyomozást sem az országokon belül. Egyetlen reménye a tagállamok önkéntes együttműködése.
Fontos az is, hogy az ülésekről az AP birtokába jutott felvételek alapján a világszervezet nem játszott össze Kínával, ahogy azt Trump állítja, inkább a sötétben tapogatózott, miután Peking mindössze minimális információval látta el. Ennek ellenére a WHO igyekezett minél jobb fényben feltüntetni Kínát, valószínűleg abban a reményben, hogy ezzel több adatot édesgethet ki a pekingi vezetésből.
Kiemelt kép: Kína országnévtáblája az Egészségügyi Világszervezet (WHO) végrehajtó testülete 146. ülésszakának nyitóülésén a szervezet genfi székházában 2020. február 3-án. A testület február 8-ig ülésezik. MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi
