Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el az új uniós hétéves pénzügyi keretről (MFF), valamint arról, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk kiegyensúlyozására egy legalább 2000 milliárd eurós helyreállítási csomagra van szükség – írja az MTI.
A nagy parlamenti többséggel elfogadott állásfoglalás szerint a helyreállítási csomag létrehozása nem mehet a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó MFF rovására, nem csökkentheti annak forrásait. A csomagot „hosszú lejáratú gazdaságélénkítési kötvényekkel” a legoptimálisabb finanszírozni, a pénzből hitelt és főként vissza nem térítendő támogatást, beruházásokat és tőkehozzájárulásokat biztosítanának.
Az állásfoglalásban az EP-képviselők felhívták az Európai Bizottság figyelmét, hogy ne használjon „kétes szorzószámokat ambiciózus számadatok hirdetésér”, és ne hagyatkozzon „pénzügyi bűvészkedésre”. A képviselők szerint az MFF főösszegét meg kell emelni, egyben sürgető az uniós bevételek reformja is. Ugyancsak egyetértettek abban, hogy az MFF és a gazdaságélénkítési és átalakítási alap finanszírozása ne a közvetlen tagállami befizetések növelésén keresztül valósuljon meg.
David Sassoli, az EP elnöke pénteken sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a bizottság javaslata a helyreállítási tervről „semmiben nem új”, annak van néhány olyan eleme, amelyet a képviselők támogatnak. Hangsúlyozta azonban, hogy ha a parlament állásfoglalásban rögzített kérései nem valósulnak meg, akkor a testület nem fog habozni, hogy éljen vétójogával.
Itt az ideje, hogy a parlament is aktívan bekapcsolódjon a helyreállítási alappal kapcsolatos tárgyalásokba. Jó lenne, ha az Európai Bizottság és a Tanács is figyelne ránk, meghallgatná véleményünket,
hívta fel a figyelmet az elnök.
Sassoli kiemelte, hogy a parlament, annak ellenére, hogy többen gyengeséggel vádolják, „büszke és független” testület, és ebben a vitában – hiszen költségvetési témáról van szó – az övé lesz az utolsó szó.
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP uniós parlamenti delegációvezetője az állásfoglalással kapcsolatos írásbeli nyilatkozatában kifejtette: a felzárkózás és a gazdasági növekedés előmozdítása kulcsfontosságú lesz a válságot követően a kohéziós politikán keresztül. A kohéziós támogatások felhasználásában a közelmúltban bevezetett rugalmasságot legalább az új többéves pénzügyi keret első éveiben meg kell őrizni – tette hozzá.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az állásfoglalás kritikát fogalmaz meg az Európai Bizottsággal szemben, amikor arra szólítja fel, hogy „tartózkodjon a pénzügyi bűvészkedéstől, a félrevezető adatok prezentálásától, valamint a kétségbe vonható multiplikátor hatások használatától”.
A delegáció vezetője szerint „a józanabbul gondolkodó képviselők” szempontjai érvényesültek az állásfoglalásban, miszerint a járvány okozta válság után az élet és a gazdaság újraindítására, helyreállítására kell összpontosítani és nem az ideológiai csatározásokra.
Győri Enikő fideszes képviselő ugyancsak írásbeli hozzászólásban hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt években sikeres volt gazdaságilag, a járvány kezelésében is az élen jár, ezért a visszaesés valószínűleg kevésbé sújtja majd az országot. „Hazánk jó teljesítményét ugyanakkor nem érheti anyagi hátrány uniós szinten. Az EU nem jutalmazhatja mások felelőtlen gazdálkodását vagy a járvány félrekezelését a helyreállításra szánt forrásokból” – emelte ki a politikus.
