Harangozással emlékeznek meg szerda este a párizsi Notre-Dame-ban a székesegyházban pusztító egy évvel ezelőtti tűzvészről. Ez lesz az egyetlen esemény a tragédia egyéves évfordulóján a katedrálisban, amelynek helyreállítási munkálatait a koronavírus-járvány miatt egy hónappal ezelőtt felfüggesztették.
Jean-Louis Georgelin, a székesegyház újjáépítéséért felelős kormánybiztos úgy döntött, hogy este 8 órakor, amikor a franciák tapssal köszönik meg az egészségügyi dolgozók áldozatos helytállását, fog megkondulni a déli torony nagyharangja – közölte a templom kommunikációs igazgatósága.
A Notre-Dame déli tornyában két nagyharang lakik, az 1686-ban öntött Emmanuel és a 2013-as Marie. Az előbbi 13 tonnát nyom, a párizsi Sacré-Coeur nagyharangja után a második legnehezebb Franciaországban, s a nagy egyházi ünnepekkor, húsvétkor, pünkösdkor, valamint háborúk végén és a pápák halálakor szokták megkondítani.
A több mint 850 éves gótikus székesegyházban 2019. április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, a Cité-szigeten található, évi mintegy 13 millió látogatót fogadó, világhírű turistalátványosság még mindig nem menekült meg teljesen, jóllehet a helyreállításért felelős illetékesek szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy összeomlik. A tényleges felújítás azonban még nem kezdődött el.
Az épület megerősítését célzó munkát egy hónappal ezelőtt felfüggesztették, mert a székesegyházbeli fertőtlenítési lehetőségek nem teszik lehetővé, hogy alkalmazni lehessen a járványügyi biztonsági szabályokat és szavatolni lehessen az építkezésen dolgozó mintegy száz szakember biztonságát.
A megerősítési munkát az eredeti tervek szerint nyáron fejezték volna be a hatalmas boltozat alá omlott törmelék eltakarításával. Utána kezdődött volna a munka legkényesebb szakasza: le kell bontani az állványzatot, amelyet a tűzvész előtt restaurálás céljából építettek fel. Ez az állványzat is megrongálódott a tűzben, és most pókhálóként fogja körbe az épületet. Tavaly óta az épületet több tucat szenzorral szerelték fel, de ezek nem jeleztek veszélyt, a falak stabilan állnak.
Az egész világot megrázó tűzvészt követően több mint 900 millió eurónyi felajánlás érkezett mecénásoktól, nagyvállalatoktól és szervezetektől, valamint egyszerű hívektől a világ minden tájáról a helyreállításra. A tűz másnapján megkezdett épületstabilizálási munkát azonban a munkásokat fenyegető ólommérgezés veszélye miatt júliusban három hétre leállították, ősszel és télen pedig a viharok nehezítették a munkát.
Jean-Louis Georgelin kormánybiztos a többszöri leállás ellenére úgy véli, hogy a helyreállítás 2021-ben megkezdődhet, miután még idén stabilizálják a boltozatot. A tűzvész másnapján Emmanuel Macron elnök azt közölte, hogy öt év alatt szeretné helyreállíttatni a székesegyházat, s jóllehet a határidőt sokan szorosnak találják, a kormánybiztos szerint továbbra is az a cél, hogy az államfő által kért határidőre befejeződjön a helyreállítás.
Feltételezzük, hogy a (koronavírus-járvány miatti) leállás körülbelül két hónapig tart. Egy 68 hónapos időszakban ezt be kell tudnunk hozni
– mondta a kormánybiztos az AFP francia hírügynökségnek.
Az viszont még mindig nem dőlt el, hogy milyen formában állítja helyre Franciaország a gótika egyik legemblematikusabb épületét.
A leomlott huszártorony 1860-ban épült Eugene Viollet-le-Duc tervei alapján, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották. Az újjáépítők két táborra szakadtak: az „ortodoxok” azt követelik, hogy a XIX. században helyreállított műemlék azonos mása épüljön fel a Viollet-le-Duc által tervezett huszártoronnyal. Ehhez a táborhoz tartozik a székesegyház főépítésze, Philippe Villeneuve is. A „modernisták” – köztük maga a köztársasági elnök is – viszont újító kézzel nyúlnának az épülethez, rajta hagyva a XXI. század többé-kevésbé merész lenyomatát.
A tűz pontos okát még mindig nem sikerült megállapítani, de a párizsi ügyészség szerint továbbra sincs arra utaló jel az előzetes vizsgálatok alapján, hogy szándékos gyújtogatás történt volna. A gondatlanság lehetőségét tartja a legvalószínűbbnek a vádhatóság, azt feltételezve, hogy az elektromos rendszer hibája vagy egy nem megfelelően elnyomott cigaretta hatására csaptak fel a lángok egy évvel ezelőtt a nehezen megközelíthető állványzaton.
Kiemelt kép: Üszkös romok a leégett tetőszerkezetű párizsi Notre-Dame-székesegyház belsejében 2019. április 16-án. A lángok előző nap a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton keletkeztek, és onnan terjedtek tovább. A tűz következtében összeomlott az épület huszártornya és odaveszett a teljes tetőszerkezete. (MTI/EPA/Pool/Christophe Petit Tesson)
