Amikor a koronavírus-járvány kitört Európában, egyetlen országnak sem volt még tapasztalata és tudása a megfelelő kezeléséről, így mindenki járta a saját útját. Hogy az egyes országok hogyan teljesítenek a védekezésben, az főként azon múlik, hogy milyen hatékonyan cselekszik a kormány, hogy milyen állapotban van az egészségügyi ellátórendszer, valamint hogy a lakosság mennyire együttműködő, mennyire fegyelmezetten követi az útmutatásokat.
A különbségeket jól szemlélteti Spanyolország és Görögország esete. Az április 14-i adatok szerint a spanyoloknál 172 ezer fertőzöttről és több mint 18 ezer áldozatról tudni, míg a görögöknél valamivel több mint 2100 beteget és 99 halottat regisztráltak eddig.
A válasz az eltérő stratégiákban keresendő.
A szikár tények
Görögország az európai államok többségéhez képest hátrányból indult:a folyamatos megszorító intézkedésekből fakadóan egy évtized alatt a háromnegyedével csökkentek az egészségügyi kiadások. Márciusban mindössze 560 ágy állt a rendelkezésükre az intenzív osztályokon, igaz, ezt a mennyiséget mára 910-re növelték és több mint négyezer orvost, illetve nővért vettek fel.
A másik gyenge pont az volt, hogy az ország lakosságának negyede már elmúlt 60 éves, ők a fokozottan veszélyeztetettek közé tartoznak.
Athén jóval hamarabb lépett, mint a koronavírus európai gócpontjának számító országok. A görögök mindössze 4, az olaszok 18, a spanyolok 30 nappal azt követően rendelték el a nem létfontosságú üzletek bezárását, hogy meghalt az első beteg az ország területén koronavírusban. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Spanyolországban az első áldozatról csak 18 nappal a halála után derült ki, hogy fertőzött volt, ezután 12 nap telt el a korlátozások bevezetéséig. A differencia viszont még így is jelentős.
Azzal, hogy a görögök korán észbe kaptak, megóvták az egészségügyi ellátórendszert a drámai túlterheltségtől. Olaszországban a politikusok azzal védekeznek, hogy első európai országként kellett szembenézniük a járvánnyal, ám a spanyolok már tanulhattak volna tőlük. Ennek ellenére a tüntetéseket, a tömegrendezvényeket és a sporteseményeket mégis csak egy hónappal az első halálesetet követően tiltották be.
Egymillió főre vetítve keddig Spanyolországban 3690, Olaszországban 2638, Görögországban pedig 206 esetet diagnosztizáltak. Ez persze részben köszönhető annak is, hogy az utóbbi állam jóval kevesebb tesztet végzett el. Annak nincs jele, hogy a kórházak ne bírnák a terhelést. Sőt, jelenleg az intenzív osztályon lévő ágyak mindössze 10 százaléka kihasznált, tehát bőven van még tartalékuk.
Két fronton is győzelemre állnak
A kialakult helyzetben a görögök előnyére válhatott az, amit az elmúlt tíz évben végigszenvedtek. Az ország gyakorlatilag 2010 óta krízishelyzetben volt, a hosszú ideje nehézségekkel küzdő lakosság pedig tisztában volt vele, mikor szükséges vagy elkerülhetetlen személyes áldozatot hozni a jobb élet reményében.
A görög kormány egy évtized alatt 255 milliárd eurós kölcsönt halmozott fel, ami miatt a nemzet elveszítette pénzügyi szuverenitását és mások szemében lekicsinyeltté váltak.
Most viszont újra visszaszerezhetik jó hírnevüket, mert egyszerre két fronton is helytállnak. Miután Recep Tayyip Erdogan török elnök februárban bejelentette, hogy megnyitja kapuit a migránsok előtt Európa felé, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök megerősítette a határokat és nem engedte be a bevándorlókat az ország területére. Ez a terv hatásosnak bizonyult, és ezért Európa vezető a kontinens pajzsaként kezdtek el hivatkozni az országra.
Görögország a járványt Európában talán az elsők között vészelheti át, kérdés, hogy mi lesz azután.
Újabb pofon a gazdaságnak
Egyik napról a másikra Görögországban a normális esetben jelentős adótermelő kiskereskedelmi és szolgáltatóipari résztvevők hatalmas kiadást jelentettek a kormánynak. A vállalkozásoknak nyújtott rendkívüli támogatások és az adófizetési halasztások csak márciusban és áprilisban 5.1 milliárd eurót emésztenek majd fel a költségvetésből.
A görögök alig két éve lábaltak ki a recesszióból, Micotákisz és pártja, a liberális-konzervatív Új Demokrácia abszolút többséget szerzett a tavalyi választásokon, így újra elkezdhették építeni a bizalmat a nemzetközi piacon. A befektetők özönlöttek az országba lehetőségek után kutatva.
És épp amikor ismét felkerültek a világtérképre, jött a járvány. Görögország GDP-jének egyötödét a turizmus adja, a szektor pedig súlyos károkat fog szenvedni, ha az utazási korlátozásokat nem oldják fel a nyárig. A kisvállalkozások, amik a munkaerő 80 százalékát alkalmazzák országszerte, szintén likviditási gondokkal küzdenek majd.
A görög kormány a járvány kezdetén egy lapra vette a lehetséges egészségügyi és gazdasági következményeit a járványnak. Tény, hogy minél hamarabb vezeti be egy állam a kijárási korlátozásokat, annál súlyosabb csapás éri a gazdaságot. De tény az is, hogy minél súlyosabb teher nehezedik az egészségügyi ellátórendszerre, annál beláthatatlanabbak a következmények.
Kiemelt kép: Aris Messinis /AFP
