Miközben az európai vezetők többsége a kríziskezelésre fókuszál és minimalizálni igyekszik a hivatalos útjainak számát, az elmúlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnök a Krímben járt, hogy részt vegyen a félsziget elcsatolásának hatodik évfordulójára rendezett ünnepségen. Mint a BBC is rámutatott,
A járvány kirobbanásakor Oroszország az elsők között reagált. Január végén, miután az első két fertőzöttet regisztrálták, lezárta Kínával közös, 4209 kilométer hosszú szárazföldi határát, és a Kínából érkező repülőjáratok számát is erősen lecsökkentette. A közösségi eseményeket azonban sokáig nem korlátozták a hatóságok: Moszkvában csak március 11-én tiltották be az 5000 fő feletti tömegrendezvényeket, április 10-éig. Ezt azóta országszerte egyre szigorodó létszámlimitek követik. Az alkotmánymódosítás-csomagról április 22-én tartandó népszavazást azonban úgy tűnik, nem halasztják el, bár nincs kizárva.
A vírussal kapcsolatban föderatív szinten hozott intézkedések közé a beutazási tilalmak és határzárak tartoznak, illetve a kötelező háromhetes tanítási szünet az iskolákban. Bizonyos létszám feletti gyülekezési tilalmak bevezetéséről, múzeumok, színházak és egyéb intézmények zárva tartásáról pedig a különféle szintű kormányzatok rendelkeznek, jellemzően a polgármesterek, regionális vezetők és kormányzók. Az egészségügyi intézményekben és munkahelyeken ellenőrzik belépéskor a testhőmérsékletet, hogy kiszűrjék a lázas betegeket.
Gyenyisz Volkov, a közvélemény-kutató Levada Központ igazgatóhelyettese szerint még nem nincs pánikhangulat Oroszországban, ahol a bizalom nem rendült meg a piaci és állami intézményekben, bár a járvány komolyan próbára teheti az ország politikai berendezkedését. Különféle médiumok által megszólaltatott orvosok azonban aggódnak a számok hitelessége és a védőfelszerelések hiánya miatt. Az orosz parlamenten kívüli ellenzéki vezető Alekszej Navalnij munkatársa, Anasztaszija Vasszileva, az Orvosok Szövetsége szakszervezet elnöke például egy videóban komoly vádakat fogalmaz meg, amelyek a hatóságok részéről a járvány súlyosságának tudatos elhallgatására utalnak. Egy interjúban ezen kívül azt mondta, hogy az orvosoknak megtiltják, hogy a koronavírus-fertőzést tüntessék fel a halál valódi okaként.
Több kormánykritikus médiumnak, például az Echo Mosky rádióállomásnak és a Govorit Magadan híroldalnak is kellett már eltávolítania tartalmakat a fogyasztóvédelmi hivatal, a Roszkomnadzor felszólítására, „koronavírussal kapcsolatos álhírterjesztés” okán, bár a közleményből nem derül ki, a hivatal konkrétan mit kifogásolt a nevezett tartalmakon.
Az egyik ilyen eltávolíttatott tartalom a Valerij Szolovej orosz történésszel készült interjú volt, aki szerint felmerül a gyanú, hogy az orvosok az esetleg COVID-19-ben elhunyt betegek esetében a halál okának a tüdőgyulladást jelölik meg, így a hatóságok azt mutathatják, hogy a vezetés ura a helyzetnek. (A beszélgetés március 19-én még elérhető volt, a helyén már csak a Roszkomnadzor közleménye található.) A Washington Post szerint a Govorit Magadannak is egy koronavírus okozta halálesetről szóló cikket kellett eltávolítania. A közösségimédia-oldalak feletti kontroll is szigorodik. A Roszkomnadzor nemcsak a sajtót, de a közösségi médiát is figyelmeztette, hogy a koronavírussal kapcsolatos álhírek terjesztése az engedélyek visszavonásával és/vagy letiltással jár.
Hiányos egészségügyi kapacitások
Pedig kérdéses, hogy a járvány elharapódzása esetén az egészségügy mennyire tudja majd felvenni a kesztyűt: az Orosz Állami Számvevőszék januári vizsgálata aggasztó infrastrukturális hiányosságokat talált az egészségügyben: a vizsgált intézmények 41,1%-ában nincs központi fűtés, 30,5%-ában pedig nem biztosított a vízellátás. Egy Moszkva melletti negyvenlelkes kis faluban a múlt héten egyébként belekezdtek egy ötszáz ágyas járványkórház építésébe, a helyiek mérsékelt örömére.
A hivatalos tájékoztatási eszközök többek között az egészségügyi minisztérium hivatalos koronavírus-honlapja, a kormányzati koronavírus-portál és egy információs vonal.
Digitális karantén
A karanténszabályok betartását szigorúan ellenőrzik, Moszkvában például a térfigyelő kamerák segítségével már több mint 200, a házi karantént elhagyó embert kaptak el. A városban kiterjedt arcfelismerő rendszer működik, nemrég pedig Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester dicsekedett azzal, hogy a kameráknak hála sikerült megtalálni még egy Pekingből Moszkvába szökött kínai nőt is.
A Kremlben a sajtóra is új korlátozások léptek életbe: az újságírók testhőmérsékletét egy-egy sajtótájékoztató előtt háromszor is ellenőrzik. A külföldi média akkreditált újságíróit a vírusra hivatkozva már nem engedik be a Kremlbe, míg orosz sajtóorgánumoknak dolgozó kollégáikat igen.
Dezinformáció-export
Az Európai Külügyi Szolgálat orosz eredetű álhírek azonosításra szakosodott munkacsoportjának legutóbbi két jelentése szerint is bevetette magát a propagandagépezet, változatos összeesküvés-elméleteket terjesztve. Ezek nem koherens történetek, de zavarkeltésre kiválóan alkalmasak, szóljanak akár arról, hogy a koronavírus valamilyen módon a nyugati hatalmak kreációja, míg Oroszország csak áldozata a behurcolásnak, akár arról, hogy az európai országok a „szabadság” miatt képtelenek kezelni a járványt. Ezt a Kreml-közeli szakértők is visszhangozzák: a Valdai Klub think tank elemzője például a járvány komplett liberális világrend bukásáról értekezik, csakúgy, mint a hírhedt ideológus, Alekszandr Dugin.
Ezek a narratívák nemcsak a külföldi, de a belföldi hallgatóságot is célozzák, az orosz médiatérben is zavartalanul működnek. A parlamenten belüli ellenzéki vezető, Vlagyimir Zsirinovszkij vélekedése szerint például a vírus amerikai biológiai fegyver, az állami tévé egyik főműsoridőben sugárzott adásának résztvevői viszont az Egyesült Királyságot hibáztatták, amiért „valamit kavart Vuhanban”, azt sugallva, hogy ennek köze lehet a Salisburyben idegméreggel végrehajtott támadáshoz is.
A válsághelyzet viszont nemcsak az összeesküvés-elméletekre fogékony, a Nyugat bukását vizionáló gondolkodók szerint jelentenek új lehetőséget: Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke például a világjárványra való tekintettel a Krím annektálása miatt Oroszország ellen bevezetett szankciók eltörlésére szólította fel a nemzetközi közösséget.
Belarusz: a legvidámabb barakk
Belaruszban még jóval kevesebb beteget tartanak nyilván, mint Oroszországban. Bár az összes szomszédos ország lezárta a személyforgalom előtt a közös határokat, a belorusz vezetés továbbra sem tervez korlátozó intézkedéseket bevezetni. Többé-kevésbé minden a megszokott kerékvágásban zajlik, az iskolák, kávézók, munkahelyek továbbra is nyitva tartanak. Alekszandr Lukasenka elnök mindenkit nyugalomra int, „más vírusokat is túléltünk már, ezt is túl fogjuk” – mondta.
„Öröm nézni a tévét. Az emberek traktorral dolgoznak, senki sem beszél vírusokról. Ott a traktor mindenkit meggyógyít, a földek mindenkit meggyógyítanak” – vélekedett.
A belorusz vezetés nem különösebben alkalmaz idegenellenes retorikát, Lukasenka többször is kifejezte, hogy főképp a vírus gazdasági hatásai miatt aggódik. A belorusz állami csatorna adásában ráadásul ki is emeli, hogy a vírust nem külföldiek hozták be az országba, hanem a külföldről hazatérő belorusz állampolgárok, tehát nem jellemző az idegenellenes hangnem vagy bűnbakkeresés. Az egészségügyi minisztérium bár aktívan kommunikál a Telegramon a vírusról, rendszeres sajtótájékoztatók nincsenek. Ahogy a belorusz elnök rendszeresen utal rá: szükségtelennek tartja a pánikkeltést.
Lukasenka értetlenségét fejezte ki azért, mert Oroszország lezárta a közös határt. „Nincs is határunk, tehát nincs mit lezárni” – mondta, „de maguknak húzták a határt, az ő dolguk” tette hozzá sértetten. Lukasenka neheztelésének adott hangot, amiért Oroszország szerinte önkényesen húzott egy határt majd le is zárta azt, ahelyett, hogy a vírus kiszűrésére szolgáló ellenőrzőpontokat állított volna fel. Megrótta Moszkvát forrófejűségéért, és azt javasolta, hogy „gondolkodjanak, mielőtt megszólalnak”, ugyanis szerinte Moszkva nem érti, hogy lezárni valamit mindig könnyebb, mint a helyzetet visszacsinálni.
A belorusz álláspont szerint Dél-Korea a követendő példa, ahol úgy sikerült megfékezni a járványt, hogy nem zártak le hozzá határokat, hanem széleskörűen végeztek szűréseket, és a megbetegedéseket lokalizálták. Ugyanakkor kevés ország gyakorlata van olyan messze a dél-koreaitól, mint a vírus által még szinte érintetlen Belaruszé, ahol ez a probléma várhatóan később fog elharapózni.
Takácsy Dorka, a Political Capital munkatársának írása
Kiemelt kép: Alekszandr Lukasenka és Vlagyimir Putyin. MTI/EPA/Alekszej Druzsinyin
