Az új típusú koronavírus-járvánnyal kapcsolatban minden uniós tagállam azonos kihívásokkal néz szembe, és hosszú távú védekezésre kell berendezkedni – jelentette ki hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután első alkalommal videokonferencia formájában tartották meg az uniós külügyminiszterek tanácskozását.
A miniszter elmondta, hogy teljesen legitimek azok a nemzeti intézkedések, amelyekkel az uniós tagállamok az államhatáron korlátozzák a belépést, de egyetértés van abban, hogy az áruforgalmat fenn kell tartani, mert az garantálja az ellátás biztonságát. Megjegyezte, hogy az egyetértés dacára több határon torlódás tapasztalható a kamionforgalomban.
Ennek leküzdésére közös erőfeszítéseket kell tenni.
A miniszter arra is kitért, hogy uniós koordinációra „hiába számítottunk” a külföldön rekedt magyar állampolgárok hazahozatalában, ezt tagállami intézkedések vagy kétoldalú megállapodások alapján sikerült eddig végrehajtani.
Tudatta a miniszter azt is, hogy vasárnap 17 óra óta további 726, külföldön rekedt magyar állampolgár tudta elhagyni azt az országot, ahol a járvány miatti korlátozások miatt rekedt.
Szijjártó Péter közölte: volt már olyan, hogy más országok segítettek magyar állampolgárok hazajuttatásában, és azt mondta, hogy ilyen várhatóan lesz is még, és Magyarország is fog várhatóan segíteni más országok állampolgárain. Kiemelte, hogy sok százezer uniós állampolgár rekedt külföldön, és sok helyen a korlátozások miatt a reptérre jutás is nehézségekbe ütközik.
A hazatéréseket segítő munkacsoport folyamatosan dolgozik,
szögezte le Szijjártó Péter.
A miniszter beszámolt arról is, hogy az EU előtt álló két legnagyobb kihívás a migráció és a koronavírus.
Sajnos, úgy tűnik, hogy mindkét jelenség hosszú távon itt lesz velünk. Mindkét kihívással szemben hosszú távon kell majd védekeznünk az elkövetkező időszakban,
fogalmazott a tárcavezető.
A miniszter elmondta, hogy EU korábban újabb földközi-tengeri műveletet akart indítani a líbiai fegyverkereskedelem visszaszorítására, amivel Magyarország is elvben egyetért, de csak ha nem válik mentő műveletté, hogy illegális migránsokat hozzon Észak-Afrikából Európába.
Szijjártó Péter tudatta, hogy ennek érdekében folyamatosan, négyhavonta felül fogják vizsgálni a művelet tevékenységét, hogy nem vált-e illegális migránsok behozatalának eszközévé, és a művelet csak az uniós tagállamok egyhangú döntésével lesz folytatható, vagyis Magyarországnak is vétójoga lesz.
Ha úgy látjuk, hogy hasonlóan korábbi európai missziókhoz, itt is a földközi-tengeri küldetésnek az eredménye újabb migránsok Európába érkezése lesz, akkor azonnal le fogjuk állítani.
A magyar diplomácia vezetője közölte, hogy szó volt a görög-török határon kialakult helyzetről is. Megjegyezte, hogy aktualizálni kellene a korábbi megállapodást, amelyet az EU Törökországgal kötött, vagy újat kell kötni, hogy Ankara ne tartsa nyitva kapuit az Európai unió irányába.
„Ha ennek az ára egy új megállapodás, hát akkor kössük meg” – szögezte le Szijjártó Péter, aki arra is kitért, hogy az EU korábban 6 milliárd eurót ígért a törökországi menekülthelyzet kezelésére.
Ebből Ankara szerint csak 2,7, Brüsszel szerint 4,2 milliárd eurót folyósítottak, de a miniszter szerint ez mindegy is, mert „egyik sem 6” milliárd, ezért az unió külügyi főképviselőjétől a helyzet tisztázását kérte. Kiemelte, hogy olcsóbb most kifizetni a 6 milliárd eurót, mint annak a költségeit, ha a görög-török határon „átszakad a gát”.
Az illegális bevándorlási hullám már nemcsak biztonsági vagy kulturális kockázatot jelent, hanem nagyon súlyos egészségügyi fenyegetés is,
mondta a koronavírussal összefüggésben a miniszter.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
