Törökország nemrég egyoldalúan felmondta az Európai Unióval 2016-ban kötött megállapodását, amelyben garantálta, hogy Törökország határain belül tartja a menekülteket. Ezzel az egyetlen döntéssel sikerült szinte háborús helyzetet előidézni Görögországban. A menekültek számában a jelenlegi válság elmarad a 2015-östől, ám a helyzet kezelése már most durvább.
Érdemes megnézni, miért alakult minden így. A konkrét döntést az váltotta ki, hogy Szíriában az oroszok egyik légicsapása több tucat török katonát megölt. A két ország együttműködése a szíriai hadszíntéren zaklatott, hiszen voltak már szövetségesek is, de a konkrét háború lehetősége is felmerült közöttük, amikor a törökök lelőttek egy orosz vadászgépet. Oroszország alapvetően Bassar al-Aszad szíriai elnök rezsimét támogatja, Törökországot pedig leginkább az érdekli, hogy az iraki és szíriai kurdok ne tudjanak önálló országot létrehozni, mert attól tartanak, ebben az esetben a törökországi kurdok is megpróbálnák ugyanezt.
A háttérben inkább az lehet, hogy a törökök nagy része masszívan a menekültek ellen fordult az utóbbi pár évben. Miközben az ötszázmilliós Európában kétmillió menekült váltott ki politikai pánikhelyzetet, a nyolcvanmilliós Törökország évek óta ad otthont körülbelül hárommillió menekült szíriainak. Közülük egy-másfél millióan Isztambul környékén élnek, ami körülbelül olyan, mintha Budapest környékén kétszázezer menekült élne.
Erdogan elnök befogadó politikája lehetett az egyik ok, amiért a nyugatbarát, de viszonylag menekültellenes Ekrem Imamoglu megnyerhette az isztambuli polgármesterválasztást. A mostani döntést tehát valójában nem egyetlen konkrét katonai lépés, hanem egy sor mögöttes ok váltotta ki.
Elege lett a kontinensnek
Az elmúlt öt év politikáját Európában nagyrészt a menekültválság alakította. Részben emiatt erősödtek meg a menekülteket politikai fegyverként használó populisták, majd ellenreakcióként az ezzel szemben álló pártok. De közben a kontinensnek mintha teljesen elege lett volna ebből az egész menekültdologból.
Valódi politikai megoldás az Európába érkező menekültek elosztására nem született, és nem is tűnik úgy, hogy lesz ilyen. A német soros elnökség ugyan próbálkozik egy tervvel, de ezt a tagországok egy része, például az északiak és Magyarország élből elutasítják majd, még akkor is, ha Görögország és Olaszország egyetértene vele.
A visszafogott, nyugatbarát pártok a szélsőjobbal versenyezve próbálják minél határozottabban lezárni és megvédeni a határokat. Ennek pedig egyenes következménye, hogy egyre kevesebben foglalkoznak azzal, hogy pontosan mi is történik eközben a menekültekkel.
Miután az európai politikából eltűnt az a reflex, hogy az ide menekülteket politikai szempontból embernek lássák, a korábban csak szélsőjobbos politikusok, például Orbán Viktor Facebook-kommentjeiben látható javaslatok elkezdtek valóban megvalósulni. Valószínűleg a görög rendőrök éles lőszerrel lőttek menekültekre, megölve egy embert, több másikat pedig megsebesítve.
Az éles lőszer persze a legdurvább verziója annak, ahogy a görög hatóságok a menekülteket kezelik, de a többi sem sokkal kellemesebb. Eleve óriási a rendőri készenlét, de mintha így sem lennének képesek rendesen és szabályozottan kezelni a helyzetet. A menekültekkel kifejezetten erőszakosak, rendszeresen vetnek be könnygázt az oszlatáshoz, miközben a másik oldalt sem sikerül szabályozni.
Már lehet fasisztának lenni
Mert 2015-ben azért a nyugati közvélemény nagyrészt felhúzta a szemöldökét, ha nyíltan fasiszta csoportok kezdtek el civil szervezeteket zaklatni. Leszboszt jelenleg sorra hagyják el a menekülteknek humanitárius segélyt nyújtó NGO-k, mert önbíráskodó szélsőjobboldali csoportok járják az utcákat és támadják meg őket.
Elképesztő videók kerültek fel erről az internetre. Volt, ahol tucatnyi szélsőjobboldali próbált benzinnel felgyújtani egy civil hajót, máshol önkéntes orvosok autóinak útját állták el, és verték szét botokkal a járműveket. A legkeményebb videókon azt látni, hogy a szélsőjobboldali férfiak fegyvert fognak a vízből kimászó menekültekre, és konkrétan kirabolják őket.
Video shows vigilantes with carbines blocking #refugees arriving in #Greece acc to local media.
This looks more and more like a rule of law crisis within an #EU country. pic.twitter.com/5ocSJFMQbJ
— Savvas Karmaniolas (@savvaskarma) March 4, 2020
A helyzet pedig nem fog megoldódni. A görög rendőrség látványosan nem tudja fenntartani a rendet, de a menekültek nagy részének még így is ez a kevésbé veszélyes út, mint mondjuk visszamenni Törökországba vagy Szíriába. Előbbi lassan nem is lesz opció, mert a törökök rendőrök ezreit vezényelték a határra, és visszaterelik azokat a menekülteket Görögországba, akiket a görög rendőrök onnan visszafordítottak.
Közben az Európai Unió vezetői szolidaritást mutatnak, de csak a görög kormánnyal. Bejelentettek egy elképesztően nagy segélycsomagot, amellyel a görög hatóságok munkáját kívánják könnyíteni, valamint személyesen is a határra látogattak. Miközben, ha ugyanezeket a lépéseket nem az új, EU-barát görög kormány, hanem Orbán Viktor tette volna meg, már sorra hallgathatnánk a felszólalásokat az Európai Parlamentben.
Öt év alatt nagyon sok minden változott. A koronavírus a korábbiaknál is zártabbá és rettegőbbé tette az európai közösségeket, az európai politika pedig úgy döntött, a menekültválság egyetlen megoldása, ha nem engedik be a bevándorlókat a kontinensre. Ezzel párhuzamosan berögzültek bizonyos viselkedésformák is. Ha szélsőjobboldali politikusok lépnek fel keményen a menekültekkel szemben, akkor azt üres kötelességből megrója az európai vezetés, ám ha ugyanezeket centrista kormányok teszik, semmilyen retorzió nem éri őket.
Kiemelt kép: Gokhan Balci/Anadolu Agency
