Nagyvilág

Aláírták az amerikai-tálib békemegállapodást

Korábban a témában:

Az Egyesült Államok és az afganisztáni tálib lázadók vezetői aláírták szombaton Dohában a történelmi jelentőségű békemegállapodást, amely remények szerint fontos lépés lesz a 18 éve dúló afganisztáni háború lezárásában, és lehetőséget teremt az afgán kormány és a tálibok későbbi békeegyezményének aláírására. A megállapodást Zalmay Khalizad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja írta alá Abdul Gáni Baradar tálib mollával.

A dokumentum értelmében az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák létszáma 3-4 hónapon belül 13 ezerről 8,6 ezerre csökken, a kontingens többi katonáját pedig 14 hónapon belül kivonják Afganisztánból, feltéve ha a tálibok eleget tesznek a terrorcselekmények megakadályozására tett ígéretüknek, illetve annak, hogy nem fogják használni Afganisztán területét az Egyesült Államok és a vele szövetséges országok elleni támadásokra, és nem fognak együttműködni a biztonságukat fenyegető szervezetekkel és személyekkel sem.

A biztonsági garanciákon túl az amerikaiak ígéretet kaptak a tálibok és a kabuli kormány közötti párbeszéd azonnali megkezdésére. Hírügynökségek szerint a megállapodásban szerepel az is, hogy az afgánközi párbeszéd március 10-én veszi kezdetét, és az amerikai hatóságok és a tálibok is vállalták, hogy addig több ezer foglyot engednek szabadon: ötezer tálib szabadulása fejében a lázadók ezer fogvatartottat engednek el.

Egy orosz külügyi illetékes szerint a tálibok Moszkvában akarják folytatni a béketárgyalásokat a kabuli kormánnyal, de több ország, így Németország, Norvégia, Üzbegisztán és Indonézia is kínált ehhez helyszínt – olvasható az MTI összefoglalójában.

Az Egyesült Államok vállalta a megállapodásban, hogy augusztusra feloldja a tálib mozgalom tagjai elleni szankciókat, és szorgalmazni fogja, hogy a szóban forgó személyek májusig lekerüljenek az ENSZ feketelistájáról is. Az Egyesült Államok azt is vállalta, hogy kérni fogja az egyezmény jóváhagyását az ENSZ Biztonsági Tanácsától.

Végre lezárulhat a 18 éves háború

Szakértők szerint a katari fővárosban nyélbe ütött megállapodás megnyitja az utat az előtt, hogy az Egyesült Államok lezárja történelmének leghosszabb háborúját, Donald Trump pedig teljesítse ezzel az egyik legfontosabb kampányígéretét. Az egyezmény azonban legitimálja a nemzetközi színtéren a terroristaként elkönyvelt tálibokat, miközben az afgánközi párbeszéd, a lázadók és a kormány közötti tárgyalások sokkal bonyolultabbnak ígérkeznek a másfél évig tartó amerikai-tálib tárgyalásoknál, amelyek elvezettek a dohai megállapodáshoz.

A dohai aláírási ceremónián mintegy 30 ország képviseltette magát. Az aláírási ceremónián jelen volt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki a megállapodásban vállaltak betartására szólította fel a lázadókat. Azt hangoztatta, hogy elsősorban az teszi majd sikeressé a megállapodást, ha a tálibok szakítanak az al-Kaidával és más terrorszervezetekkel, és támogatni fogják a harcot az Iszlám Állam dzsihadistái ellen.

Zabihullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője a legreménykeltőbbnek azt tartja, hogy a másfél évig tartó tárgyalási folyamat idején az amerikaiak tartották magukat az ígéreteikhez. Irritáló és provokatív volt szerinte az, hogy a külföldi harci gépek közben folytatták a berepüléseket a tálibok ellenőrzése alatt lévő területeken, de, tette hozzá, a tálib harcosok a parancsot betartva türtőztették magukat.

Időközben Mark Esper amerikai védelmi miniszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Kabulba látogatott, ahol tárgyalt Asraf Gáni újraválasztott afgán elnökkel, és a dohai megállapodás kapcsán közös nyilatkozatot adtak ki. Esper reménytelinek nevezte a dohai megállapodást, de hangsúlyozta, hogy ez csak a kezdet.

Az előttünk álló út nem lesz könnyű. A tartós béke elérése Afganisztánban türelmet és kompromisszumkészséget követel minden fél részéről,

mondta Esper. Hangsúlyozta, hogy amennyiben a tálibok tartják magukat a megállapodáshoz, az Egyesült Államok megkezdi a „feltételeken alapuló” kivonulást, de ha nem, akkor habozás nélkül érvénytelenítik az egyezményt. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és a nemzetközi partnerek a továbbiakban is támogatni fogják az afgán biztonsági erőket.

Az afganisztáni bevonulást George Bush amerikai elnök rendelte el 18 évvel ezelőtt, válaszul a 2001. szeptember 11-én elkövetett amerikai merényletekre. Hírügynökségek az elhúzódó háborúval kapcsolatosan megjegyzik, hogy az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák közül egyesek még meg sem születtek, amikor a merényletekben összedőltek a New York-i világkereskedelmi központ ikertornyai. Az amerikai csapatok és a szövetségesek néhány hónap alatt megdöntötték a tálibok uralmát Afganisztánban, menekülésre kényszerítve a tálibok vendégszeretetét élvező Oszáma bin Ladent és az al-Kaida többi vezetőjét, a háború azonban folytatódott, az amerikaiak pedig csekély sikerrel próbáltak működőképes államot faragni a világ egyik legfejletlenebb országából. Időközben a tálibok újraszerveződtek, és mára az ország területének több mint felét tartják ellenőrzésük alatt.

Az Egyesült Államok több mint 750 milliárd dollárt költött az afganisztáni missziójára, és közben tízezrek haltak meg a konfliktusban beleértve a lázadókat, a kormányerőket és külföldi támogatóikat, illetve a civil lakosságot.

Afganisztán: az USA nem tanul a hibáiból
Lángokban állt a kabuli Intercontinental Hotel a hétvégén. A terrortámadás sok kérdést vet fel az afgán főváros biztonságát szavatoló rendőrség és hadsereg felkészültségéről, valamint a szállodát védő biztonsági cég képességeiről.

Magyarország üdvözli a lépést

Magyarország üdvözli az Amerikai Egyesült Államok és a tálib mozgalom között létrejött megállapodás aláírását, amely történelmi lépés afelé, hogy Afganisztánban újra béke legyen, és a térségben is helyreálljon a stabilitás – közölte a Külgazdasági és

Azt írták: az amerikai-tálib megállapodás lefekteti az alapokat ahhoz, hogy beindulhassanak az afgánközi megbékélési tárgyalások. Egyben lehetőséget teremt a nemzetközi katonai jelenlét érezhető csökkentésére és azt is célozza, hogy Afganisztán területét semmilyen terrorista csoportosulás ne használhassa békeszerető nemzetek fenyegetésére.

Az évtizedek konfliktusa és az ezzel járó szenvedés után az afgán nép megérdemli, hogy végre békében éljen és új lapot nyisson társadalmi és gazdasági fejlődésében,

emelték ki, hozzátéve: ehhez az Afganisztáni Iszlám Köztársaság kormányának, a táliboknak és a megbékélési tárgyalások összes többi résztvevőjének felelős hozzáállására és kompromisszumkészségére van szükség, ami elvezethet egy tartós békerendezéshez. Magyarország teljes mértékben támogatja az erre irányuló erőfeszítéseket – közölte a KKM.

A NATO Eltökélt Támogatás Misszió csapathozzájáruló országaként és az afgán biztonsági erők pénzügyi támogatójaként Magyarország továbbra is partner lesz abban, hogy elősegítse Afganisztán biztonságát és stabilitását – áll a közleményben.

Kiemelt kép: GIUSEPPE CACACE/AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.