Nagyvilág

Nem tudunk mit kezdeni a nagy erdőtüzekkel

Juhász Árpád szerint egyre több az extrém jelenség, és bizony összefügg a globális felmelegedéssel.

Nagy erdőtüzek, vízhiány és gyakoribb trópusi ciklonok jellemezték az évet – idézi az MTI Juhász Árpád geológust, aki szakértőként értékelte a természeti katasztrófák szempontjából az esztendőt az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Juhász Árpád kiemelte a nagy erdőtüzeket, példaként említette, hogy Ausztráliában három hónapja képtelenek megbirkózni a lángokkal, de Szibériában, a mediterrán térségben és Chilében is komoly tüzek pusztítottak. A szakértő azt mondta: annyira szárazak az erdők, hogy a nagy erdőtüzekkel, főleg ha erős szél is társul hozzájuk, a modern technika ellenére nem lehet mit kezdeni.

Komoly problémának nevezte a vízhiányt, amelyre példaként említette, hogy egy Indiában ötmilliós városba kellett tartálykocsikkal vinni a vizet. Ez a szakértő szerint egyértelműen kapcsolatban van a globális felmelegedéssel. Világszerte egyre gyakoribbak az aszályok, egyre több az extrém meleg napok száma – emelte ki.

Hozzátette: vannak olyan katasztrófák – például földrengések, vulkánkitörések –, amelyek kialakulását az emberek nem befolyásolhatják, és azokat nem is tudják előre jelezni. Ebből a szempontból csendes volt az év, viszont látható, hogy a nagy trópusi ciklonok – hurrikánok, tájfunok – gyakoribbá válnak, és kitolódik a szezonjuk. Ezek azonban kialakulásuktól kezdve követhetők, így a lakosságot fel lehet készíteni rájuk, tette hozzá.

Juhász Árpád hangsúlyozta: az, hogy ennyi katasztrófát látunk nap mint nap, a tömegkommunikációnak is köszönhető, hiszen régebben hetek, hónapok is elteltek, amíg hír érkezett a világ más részén történt természeti katasztrófáról.

Kiemelt kép: MTI/AAP/Dean Lewins

Ajánlott videó

Olvasói sztorik