Ahol fél év szabadság jár, ha vállalkozást indítanál

Tjänstledighet.

A svéd szó szabad fordításban nagyjából annyit tesz, hogy távolléti szabadság, de a valódi értelmezése jóval tágabb, és a világon egyedülálló.

Svédországban immár két évtizede törvény garantálja, hogy a teljes állású munkavállalók fél évre távozzanak a cég kötelékeiből, és saját vállalkozást indítsanak, tanuljanak vagy beteg hozzátartozójukra vigyázzanak.

A főnökök csak kulcsfontosságú okokra hivatkozva tagadhatják meg a kérelmet, vagy ha a beindítani szánt vállalatot a konkurenciájuknak érzik. A hat hónapos szünet után az alkalmazottak ugyanabba a pozícióba térhetnek vissza, amit otthagytak.

A lényeg, hogy a vállalkozni vágyó munkavállalóknak nem kell félniük attól, hogy állás nélkül maradnak.

Az alkalmazottak általában már a munka mellett belekezdenek valami újba, a távolléti szabadság alatt pedig megpróbálják beindítani vállalkozásukat. Ha profitálni tudnak belőle, akkor nyert ügyük van, ha viszont valamilyen oknál fogva megbuknak az ötlettel, akkor is biztosított a megélhetésük a hat hónap leteltét követően.

A lehetőséget értelemszerűen inkább a fiatalabb korosztály veszi igénybe, és bár a féléves szabadság alatt nem kapnak fizetést, megpróbálhatnak a saját lábukra állni.

Az innováció titka?

Svédország az leginnovatívabb ország, a startupok száma évről évre nő, aminek okai között leggyakrabban az erős digitális infrastruktúrát, az együttműködést és a kifejezetten jó szociális hálót emlegetik.

Nehéz ugyanakkor pontosan megmondani, hogy mennyiben járult hozzá ehhez a távolléti szabadság. Bár a trendet figyelemmel követik a szakszervezetek és a piac is, nincsenek részletes adatok arról, hogy hányan éltek mostanáig a lehetőséggel. Az viszont kijelenthető, hogy egyre többen vannak.

A vállalkozásindítási kedvet mindazonáltal abban a kontextusban kell nézni, hogy az északi országnak rendkívül szigorú foglalkoztatási szabályai vannak. A legtöbb országhoz képest a svédeknél sokkal nehezebb kirúgni bárkit, így a karrierépítés is egyszerűbb folyamat.

A kormánynak egyébként az volt a távolléti szabadsággal az ambíciója, hogy előmozdítsa a munkaerőpiaci mobilitást. A legtöbben ugyanis Svédországban sem mernek belevágni az ismeretlenbe anélkül, hogy biztosítva lenne közben a megélhetésük. A kulcs az, hogy míg a legtöbb helyen úgy reklámozzák a vállalkozássá válás előnyeit, hogy több profitot termelhetsz, mint alkalmazottként, addig a svédeknél sokkal inkább a biztonságra helyezik a hangsúlyt.

Lehetne tanulni tőlük

Gazdasági szakemberek szerint a távolléti szabadság fontos szerepet tölthet be a vállalkozói kedv növelésében még azokban az országokban is, ahol rugalmasabb a munkaerőpiac.

Egy 2016-os nemzetközi tanulmányban kimutatták, hogy a vállalkozásindítástól alapvetően két okból félnek az emberek: az egyik a pénzügyi kockázat, a másik pedig a karrierben való visszalépés.

A kutatás szerint rengeteg embert a jól fizető munkájának elvesztésétől való félelem fog vissza abban, hogy céget alapítson. Ráadásul sok országban kevés támogatást kapnak a kezdő vállalkozók, de a kockázatcsökkentés legalább ugyanilyen fontos, amit a döntéshozók gyakran elfelejtenek.

Ezt erősíti például az is, hogy egy kanadai kutatás szerint a szülési szabadságra menő nők sokkal nagyobb eséllyel válnak vállalkozóvá öt éven belül, mint azok, akik dolgoznak ez idő alatt. Ez is azt mutatja, hogy kisebb rizikó mellett hajlamosabbak az emberek önállósodni.

Más országokban talán azért is lenne nehéz a távolléti szabadságot bevezetni, mert a visszatérő alkalmazottakat diszkriminálnák az előrelépési lehetőségeknél. Svédországban ez viszont törvényellenes.

Aki kipróbált valami újat, és visszatér a régi munkahelyére, talán még jól is jöhet ki a dologból, mert a főnökei úgy értékelhetik, hogy mégis a régi állása mellett döntött, de közben új tapasztalatokat szerzett.

Kiemelt kép: iStock