Vlotho egy kisváros Hannover és Bielefeld között, mindössze 18 ezren lakják, az elmúlt időszakban azonban elég sokszor volt róluk szó Németországban. A helyi evangélikus lelkészt, Jörg Uwe Pehlét és párját is nagyon kedvelik a helyiek. Ők mégis úgy döntöttek, hogy három év után otthagyják a települést. A lelkész belefáradt a folyamatos gyűlölködésbe, ami férjével, a mérnök Thomas Königgel éri őket.
Olyan névtelen leveleket kapnak például, hogy a homoszexuálisoknak nincs helye a mennyben, vagy hogy hagyják el a várost, mert megbetegítik az embereket.
Elfogyott az erőm. A férjem és én újra békében szeretnénk élni
– idézte az 56 éves Pehle településgyűlésen tett bejelentését a Welt. Ez november 19-én volt, amikor talán még ő sem tudhatta, hogy egyháza legfelsőbb grémiuma, a tartományi zsinat éppen másnap fogadja el az egyházi rendeletet módosítását:
A két házastárs közötti házassági kötelék az Isten akarata szerinti házasságban felbonthatatlan
Korábban ebben a mondatban az állt: „ az egy férfi és egy nő közötti házassági kötelék”. Ugyanakkor az is olvasható a rendeletben, hogy egy lelkész lelkiismereti okokból megtagadhatja egy azonos nemű pár összeadását.
Pehle még 30 évvel ezelőtt, a teológiai tanulmányai elején comingoutolt, 2013 óta él államilag elismert élettársi kapcsolatban hat évvel fiatalabb férjével, és megkapták az egyházi áldást is. Már korábbi szolgálati helyén, Unnában is találkozott Pehle olyanokkal, akik nem nézték jó szemmel a homoszexualitását, de jó pár embert meg tudott győzni odaadó munkájával. „Az elején téma volt a homoszexualitásom, aztán egyszer csak nem volt már többé az” – emlékezett vissza a lelkész.
Pehle 2016 végén átvette a régóta üresen álló vlothói Szent István plébánia és háromezer tagjának vezetését. A szomszédos Szent János egyházközösség, ahol Pehlének szintén prédikálnia kellett, a támogatásáról biztosította a gyülekezet hírlevelében. Fontosnak gondolták közölni, hogy a homoszexualitás nem bűn, elutasítják azt a nézetet, hogy a homoszexualitás ellentmond a teremtés isteni rendjének, és természetellenes lenne. Ahogy azt is közölték, „keresztényként ellenezzük a diszkriminációt”.
Arra kérjük közösségünk azon tagjait, akik nem osztják a Biblia fenti értelmezését, tartsák szem előtt és értékelje azt, ami egyesít minket Jézus Krisztusban, mert ez messze meghaladja a különbségeinket.
– írták a támogatólevelük végén.
Ennek ellenére 2017 áprilisában, a közösség újságában megjelent olvasói levélben a Szent István gyülekezet 13 tagja, köztük a korábbi – korai nyugdíjaztatását kérő – lelkész kikelt a fenti állásfoglalás ellen. Az Ószövetségre hivatkozva azt írták, hogy a homoszexualitás nem felel meg Isten akaratának, amit „Isten bűnnek nevez, azt ember nem áldhatja meg!”
Az olvasói levél országszerte felkeltette a figyelmet, sok kritikusa is lett mindkét félnek, Pehle pedig feljelentést tett becsületsértés miatt, de a nyomozást leállították. A lelkész azt is elmondta, sokáig ő is hasonlóképpen gondolkozott, mint a szolgálatát ellenzők. Amikor a teológiai tanulmányai alatt rájött, hogy meleg, fel is tette magának a kérdést: lehet-e emellett lelkész? Arra jutott, hogy igen, mert „Isten jósága sokkal nagyobb, mint az elképzelni lehet”.
Tudtam, hogy Isten szeretetének ígérete a meleg férfiakra is érvényes
– mondta.
Nem ítéli el az ellene felszólalókat, de ugyanezt várja el ő is tőlük, hogy ők is fogadják el őt. Az viszont, hogy házasságtörőkkel és más kicsapongókkal, kéjencekkel hasonlítják össze őt, már neki is sok volt. Andreas Huneke, Vlotho szuperintendánsa (nagyjából ez egyenlő a püspöki ranggal) is kritizálta a levélírókat, és szerinte az egész mögött a korábbi lelkész áll. Úgy tűnt, Huneke megszólalása lehűtötte a kedélyeket. Ugyanakkor, még ha csak kevesen is voltak ellenük, Pehle és párja később is úgy érezte, hogy egy ilyen alig 18 ezres városban nagyon sebezhetőek. Megrágalmazták őket, nem viszonozták a köszönéseiket, úgy érezték, mintha állandó megfigyelés alatt állnának.
Nagy felháborodást keltett a gyülekezeten belül és kívül is, amikor Pehle bejelentette a visszavonulását. Mint kiderült, sokan nem tudtak arról, hogy az olvasói levél után is több ellenséges megnyilvánulás érte őket. A Szent István presbiteriánusának helyettes vezetője mindezek ellenére szeretné, ha Pehle maradna, mert „olyan sok minden tett a gyülekezetért, mióta itt van”. A belejelentés sok olyan embert is aktivizált, akik támogatták Pehlét, de eddig ezzel nem álltak elő, és a város önkormányzata is felhívta a figyelmet a tolerancia, a sokszínűség és a demokrácia fontosságára. Múlt csütörtökön, a piacon a szociáldemokrata polgármester, Rocco Wilken is elismerően beszélt a lelkészről, akinek sokat köszönhet a település.
A háttérben, szemüvegben Jörg Uwe Pehle, jobbra, szélen Rocco Wilken polgármester.
A gyülekezet tagjai is dicsérik a lelkészt, Pehle élvezetes istentiszteleteket tartott, prédikációiban nem csak a Bibliából idézett, mindig nyitott volt és mindig elérhető, nem csak vasárnaponként. Különböző rendezvényeket is szervezet, a vlothóiak végre azt érezték, hogy valaki meghallgatja őket, és tesz valamit a településen, amely eddig „Csipkerózsika álmát aludta” – nyilatkozta a Weltnek egy helyi lakos.
A vlothóiak hosszú sorokban álltak csütörtökön a piacon, hogy aláírják a lelkész maradásáért indított petíciót. Huneke szuperintendáns is újból támogatásáról biztosította, szerinte a tiltakozók csak egy hangos kisebbség, akik a vallást használják fel homofóbiájuk igazolására.
Pehle is ott volta piacon, folyamatosan a könnyeivel küszködött, ahogy az emberek kezet szorítottak vele, megölték, a gyerekek pedig saját rajzaikat adták át neki. „Ez annyira lenyűgöző” – mondta, de még mindig nem tudja, hogy maradnak-e a kisvárosban párjával. Újévig gondolkozási időt kért, egyelőre pedig az adventre és Jézus születésére akar koncentrálni.
Az anya szinte már elkezdett szülni
– viccelődött a láthatóan kimerült lelkész.
