Phenjan korábban kilátásba helyezte a bázis bezárását, cserébe azoknak a szankcióknak az enyhítéséért, amelyeket ellene az Egyesült Államok korábban elrendelt.
A tesztet egy olyan időpontban hajtották végre, amikor lejáróban van az Észak-Korea által a rakétakísérletek felfüggesztésére megszabott egyéves határidő. Phenjan a héten felszólította az Egyesült Államokat, hogy változtasson politikáján, amellyel egyoldalú nukleáris leszerelést követel Észak-Koreától. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető figyelmeztette tárgyalópartnerét, Donald Trump amerikai elnököt, hogy Észak-Korea jövőre sajátosan “új útra” léphet. A kijelentés azt az aggodalmat kelti, hogy a kelet-ázsiai ország visszatérhet a kísérleti atomrobbantásokhoz és a 2017 óta felfüggesztett hosszú távú rakétakísérletekhez. A KCNA jelentésében kiemelte, hogy a vasárnapi „jelentős” teszt nagy hatással lesz majd a Észak-Korea stratégiai álláspontjára a közeljövőben.
Elemzők elmondták, hogy a fővárostól, Phenjantól 200 kilométerre északnyugatra fekvő Szohe kísérleti telepről ugyan soha nem indítottak interkontinentális ballisztikus rakétát, de a bázist használták már rakétahajtóművek tesztelésére.
Észak-Korea számos sikertelen kísérlet után, 2012-ben sikeresen pályára állított egy műholdat, majd 2016-ban még egyet. A CNN amerikai hírtelevízió pénteken arról számolt be, hogy Észak-Korea feltételezhetően felújítja a rakétahajtóművek kipróbálását egyik kísérleti telepén. A tévé a következtetést a hozzá eljutott, a Planet Labs kaliforniai magánvállalat által műholdról készített felvételek alapján vonta le.
A Szohe kísérleti telep 200 kilométerre fekszik északnyugatra az észak-koreai fővárostól, Phenjantól és 70 kilométerre nyugatra a jongbjoni atomlétesítménytől, ahol egy 5 megawattos kísérleti könnyűvizes reaktor van.
A jongbjoni atomlétesítmény felszámolásának kérdése idén februárban szóba került Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető megbeszélésén a vietnami fővárosban, Hanoiban. Úgy tudni, hogy a találkozón az észak-koreai fél a létesítmény leszereléséért cserébe a kelet-ázsiai ország elleni amerikai szankciók enyhítését kérte. Az amerikai fél ugyanakkor nem ment bele az alkuba, mondván, hogy a létesítmény felszámolása nem lenne elegendő egy alkuhoz.
Kiemelt képünk illusztráció, a KCNA közlése szerint egy 2019 szeptemberi eseményen készült. Fotó: KCNA VIA KNS / KCNA VIA KNS / AFP
