Nyírő Fanni és Rákos Dominik csupán áprilisban csatlakozott az Extinction Rebellion (XR) magyar szervezetéhez, de nemrég már Berlinben foglalták el a Potsdamer Platzot több ezer társukkal a szervezet klímaakciójának keretében.
Október közepén a világ több városában is újra utcára vonultak ugyanis a klímavédő szervezet aktivistái: Londontól Amszterdamon át Berlinig közterületeket foglaltak el és blokkolták a közlekedést, többször összetűzésbe keveredve a rendőrséggel. A céljuk továbbra is az, hogy felhívják a figyelmet a klímakatasztrófára.
Szervezettebb, mint amilyennek kívülről látszik
„Inkább úgy képzelj egy ilyen tüntetést, mint egy fesztivált” – mondta Dominik, aki Fannival és három másik aktivistatársával együtt azért választotta a német fővárost, mert úgy hallotta, hogy ott kedvesebbek a rendőrök, mint Angliában vagy Hollandiában. „Nem voltak komoly letartóztatások Berlinben, de előtte azért begyakoroltuk, hogyan viselkedjünk, ha konfrontációba keveredünk. Az XR-nak ezen kívül megvannak a saját deeszkalációs osztagai, amik a helyszínre érkeznek vészhelyzet esetén” – tette hozzá.
Az elmúlt hetekben a világsajtóba inkább csak a balhésabb hírek jutottak el a klímatüntetőkről, elsősorban Londonból, ahol 1800 letartóztatás történt, több helyen megbénult a tömegközlekedés, egy ponton pedig a dühös utazósereg rángatott le egy aktivistát a metró tetejéről. Bár konzervatív lapok egy ideje előszeretettel ökofasisztázták az XR aktivistáit, most már olyan független, inkább balra húzó újságok is lehoztak kritikus írásokat a szervezet módszereiről, mint a brit Guardian.
„Kár, hogy ezek a képek jutottak el a legtöbb emberhez” – véli Fanni. „A polgári engedetlenség nem egyenlő az erőszakos rendbontással, és habár néha nehéz megtalálni az egyensúlyt, az ilyen extrém eseteket mi külön közleményben ítéltük el az angol szervezethez hasonlóan.”
A gyakran kaotikus jelenetekhez vezető akciók mögött a magyar aktivisták egy jól szervezett, önkéntes alapon is óramű pontossággal működő kollektívát írnak le, ami WhatsApp-csoportokban és egyéb online felületeken, a helyszíneken felépített klímatáborok köré szerveződve tervez meg és hajt végre akciókat, eteti az aktivistákat, tart kiképzéseket nekik és szállásolja el őket.
„Nagyon fontos a passzív támogatói réteg a szervezésben, ők lehet, hogy nem vesznek fel XR-os kitűzőket, nem vonulnak az utcára velünk, de a csendes bázisunkat adják a társadalomban” – mondta Dominik. „Ők azok, akik szállást adnak nekünk, illetve akik félre tudják tenni azt, hogy nehezebb lesz bejutni a munkahelyre az akcióink miatt, de nem bánják, mert egy nagyobb célért küzdünk.”
Miért nem látni hasonló megmozdulásokat itthon?
Az XR legutóbbi akcióját eredetileg csak négy városba szervezték, ám további helyszínek is bekapcsolódtak az akcióba, így tizenkét város vett végül részt a tüntetésekben, mégis volt elég megmozduló ahhoz, hogy mindenhova ezrek jussanak. Sok helyen, köztük Bécsben a szervezet nem is tervezett semmiféle megmozdulást, viszont így is összejött rengeteg ember.
Arra, hogy Budapest, illetve más magyar városok miért nem kapcsolódtak be az akciókba, Dominknak és Fanninak több elmélete is van. Az egyik az aktivizmus gyenge hagyományaihoz kapcsolódik, ami szerintük a posztkommmunista országokban még gyerekcipőben jár, bizonyíték erre az is, hogy míg az XR hannoveri szervezete a februári megalakulása óta ezreket vonzott be, Magyarországon mindössze tucatokban lehet számolni az aktivisták számát, pedig ők is ugyanabban a hónapban hozták létre az itteni sejtet.
Dominik szerint
ezen kívül a jelenlegi Magyarországon nincs meg a jogállam olyan mértékben, hogy lehetővé tegye a polgári engedetlenséget. Amíg Németországban pontosan tudod, mi történik veled, ha elvisznek a hatóságok, itthon ki vagy téve a rendőr kénye-kedvének.
Adódik a kérdés, hogy az efféle akciók nem ott szólnának-e legnagyobbat, és az XR által hirdetett ellenállásnak nem ott van-e a legnagyobb értelme, ahol a jogi környezet inkább ellenséges, valamint a társadalmi támogatottság sincs meg. Dominik és Fanni szerint azonban ez egy hosszabb folyamat.
„Először meg kell dolgozni az embereket, előtérben kell tartani a témát, és folyamatosan betörni a politikai köztudatba” – mondta Fanni, aki szerint habár Magyarországon már meglenne a klímaaktivizmus társadalmi bázisa, az még csak töredékekben, különböző projektek köré szerveződve jelenik meg. Ilyen volt a pilisi kőbánya újraindításakor tartott lakossági fórum, illetve a Fényhozók projekt, ami vidéki roma családoknak segít napelemet bekötni, de nálunk a Fridays for Future klímameneténél nagyobb ívű akció nem történt.
„Mi nem politikai szervezet vagyunk, mi a mindenkori hatalomtól várjuk el, hogy tegyen valamit a vészhelyzet ellen” – mondja Fanni. Karácsony Gergelyt ugyanúgy számon fogjuk kérni Budapest élén, ahogy eddig is számon kértük a kormányt. Biztos hall minket a politika, és remélhetőleg el is kezdenek figyelni ránk.”
Kiemelt kép: Stefan Jaitner/dpa/AFP
