Gumilövedékek, több száz sérült, káosz a reptéren – ismét fellángoltak az indulatok Katalóniában, miután a spanyol legfelsőbb bíróság elítélt kilenc politikai vezetőt, akik részt vettek a 2017-es függetlenségi mozgalomban. A választók ekkor 92 százalékos többséggel arra voksoltak egy népszavazáson, hogy önálló állam legyen Katalóniából, ám a spanyol kormány a szavazást illegálisnak nyilvánította, és komoly rendőri erővel csapott le a függetlenségükért tüntető katalánokra.
Az ügyben most, két évvel a referendum után születtek meg a leginkább várt bírósági ítéletek: a mozgalom kilenc politikai vezetőjét ítélték hosszú, 9 és 13 év közötti börtönbüntetésre zendülésért, illetve korrupcióért, közpénz hűtlen kezeléséért. A legsúlyosabb, 13 éves büntetést a volt katalán elnökhelyettes, Oriol Junqueras kapta. A tizenkét vádlott közül három politikusnak nem kell börtönbe vonulnia. Junqueras a börtönből, a Reuters hírügynökségnek emailben adott interjúban egyébként azt mondta, nem adják fel a küzdelmet, és elkerülhetetlennek tartanak egy újabb függetlenségi népszavazást. Azt is hangsúlyozta, hogy társaival együtt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.
A spanyol legfelsőbb bíróság indoklása szerint az elítélt politikusok mindannyian fogva tisztában voltak azzal, hogy jogilag életképtelen népszavazást terjesztettek elő, amit azonban úgy mutattak be mint, amely elvezet a független katalán köztársasághoz. A perben nem került a vádlottak padjára Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és egykori kormányának vele együtt külföldre menekült négy tagja, az ő kiadatásukat Belgiumban és Németországban is elutasították korábban.
Ezrek az utcán és a reptéren
Alig pár órával az ítélet kihirdetése után már egymásnak is feszültek a feldühödött tüntetők és a rendőrök. A Demokráciacunami nevű szeparatista szervezet kezdeményezésére ezrek vonultak a barcelonai El Prat repülőtérre vonattal, busszal és autóval, majd miután a rendőrség elzárta a közlekedés útját, sokan több mint három órát gyalogoltak odáig. Végül 108 járatot törölni kellett a tüntetések miatt, 13 embert pedig orvosi ellátásban részesítettek, a rendőrök ugyanis már rögtön a megmozdulások első napján gumibothoz, valamint gázsprayhez nyúltak. Közben egyre több diák is az utcára vonult, és még az FC Barcelona is hivatalos közleményben ítélte el a bíróság döntését, tovább tüzelve az indulatokat.
Kedd este a zavargások folytatódtak, immár Katalónia egész területén. Barcelonában egy békés, fáklyás felvonulásból lett több mint 40 ezres zavargó tömeg, a tiltakozók egy csoportja üdítős dobozokkal, petárdákkal, kövekkel dobálta a rohamrendőröket, és megpróbálta áttörni a központi kormány képviselete előtt a kordont, de visszaszorították őket. A térség több városában is voltak utcai harcok, tiltakozók csoportjai több közút forgalmát korlátozták, illetve a vasúti sínekre vonulva tüntettek. Szerdán pedig több ezer ember indult el öt katalán városból Barcelona felé a Szabadságmenetnek nevezett felvonuláson. Csatlakozott a felvonuláshoz a függetlenségpárti kormány több tagja és Quim Torra katalán elnök is.
Noha a spanyol közszolgálati televízió információi szerint éjjel a tüntetők és a rendőrök közötti összetűzés során több mint kétszázan sérültek meg, köztük 72 rendfenntartó, és több mint harminc embert vettek őrizetbe, szakértők szerint afféle rendőrségi túlkapások, amik a 2017-es tüntetéseket jellemezték, most nem várhatók. Akkor az egész nemzetközi sajtót bejárták a szavazást megakadályozni próbáló, erőszakoskodó rendőrök képei. Pablo Simón, a madridi III. Károly Egyetem jogtudósa szerint ezúttal a hatóságok jobban félnek a jogi következményektől.
Igazságszolgáltatás vagy politikai leszámolás?
Pedro Sánchez szocialista spanyol miniszterelnök közben a kamerák előtt, illetve a Twitteren tett meg mindent azért, hogy az elítélt politikusokból ne csináljon mártírt a katalán közvélemény, jó részt sikertelenül.
Ők nem politikai foglyok, hanem politikusok, akik köztörvényes bűnöket követtek el
– állította Sánchez.
A nemzetközi közösség ugyanakkor egyelőre nem adta jelét, hogy 2017 óta változott volna a véleménye a helyzettel kapcsolatban. Akkor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint szinte az összes uniós államfő, kormány és testület kiállt a spanyol kormány mellett és a független Katalónia ellen, noha a rendőri túlkapásokat azért felrótták a spanyoloknak.
Ezt a felszínen neutrális, valójában a spanyol kormánynak kedvező álláspontot továbbra is fenntartja az EU, amely nem kérdőjelezi meg a spanyol legfelsőbb bíróság döntésének érvényességét, és az ügyet Spanyolország belügyének tekinti. Kétségtelen, hogy az uniónak – főleg most, a brexittárgyalások végéhez közeledve – csak púp a hátára a katalán függetlenségi mozgalom, ami sikerével képes lenne még jobban megbontani az EU egységét. Egy önálló Katalán állam ugyanis nem lenne automatikusan az unió tagja, így a közösséghez és a Spanyolországhoz ezer gazdasági és jogi szállal kötődő terület kiszakadása felmérhetetlen károkkal járna.
Kiemelt kép: MTI/AP/Bernat Armangue
