Egy 315 milliárd tonnás darab tört le az antarktiszi Amery parti jégmezőről, a jéghegy 1580 négyzetkilométeres. Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az 9 ezer négyzetkilométeres volt.
Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. A jéghegyek leszakadása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn a magasabban fekvő területek havazásaival szemben.
Now updated with the correct date labels in the gif pic.twitter.com/KxMzpBW2BI
— Stef Lhermitte (@StefLhermitte) September 30, 2019
A tudósok tisztában voltak azzal, hogy a jéghegy le fog törni, azonban több figyelmet fordítottak a most leszakadt darabtól keletre lévő tömbre, melyet Mozgó Fognak is neveztek, mivel műholdfelvételeken kiesni készülő tejfogra hasonlít az alakja.
Mindkét terület ugyanahhoz a repedésrendszerhez tartozott. A Mozgó Fog azonban, ugyan meglazulva, de a helyén maradt, a D28 viszont leszakadt. Helen Fricker, a Scripps Óceánkutató Intézet tudósa 2002-ben azt jósolta, hogy a Mozgó Fog 2010 és 2015 között fog letörni.
Annyi hosszú év után izgatottam vártam a jéghegyfialást. Tudtuk, hogy végül bekövetkezik, arra azonban nem számítottunk, hogy más helyen törik le a jég
– magyarázta.
Hozzátette, hogy a jéghegy születése nincs kapcsolatban a globális felmelegedéssel. Műholdas adatok alapján az Amery nagyjából egyensúlyban van a környezetével az erős nyári felmelegedés ellenére is.
Az ausztrál antarktiszi kutatócsoport figyelemmel kíséri, hogy reagál az eseményre az Amery-selfjég, ugyanis a leszakadás befolyásolhatja a törések viselkedését, így a Mozgó Fog stabilitását is.
A part közeli áramlatok nyugat felé fogják sodorni a D28-at, valószínűleg több év is eltelik, mire darabkora hasad és elolvad. (MTI)
