A német kormánypártok meghatározták a célt: 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal legyen alacsonyabb az üvegházhatású gázok kibocsátása. A jelenlegi 866 millió tonnáról 563 millió tonnára szorítanák vissza.
Elsősorban a közlekedésben akarnak eredményeket elérni, abban a szektorban ugyanis szinte semmit sem változott az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mennyisége 1990 óta. Noha a motorok egyre hatékonyabbak lettek az évek folyamán, a megnövekedett utas- és teherforgalom ezeket az eredményeket teljesen lenullázta. A másik ágazat, ahol komolyabb eredményeket akarnak elérni a klímavédelemért: az építőipar.
Ezt kezelnünk kell. Nem ideológiai okokból, hanem mert masszív bizonyítékok vannak a klímaváltozásra. Akik ezeket a tudományos megállapításokat figyelmen kívül hagyják, azok nem jövőorientáltan viselkednek
– mondta az egyúttal a szkeptikusoknak is üzenő Angela Merkel kancellár.
Hogy hogyan érjék el a klímavédelmi céljaikat, abban vita volt a kormánypártok között. A kereszténydemokraták (CDU), a bajor keresztényszocialisták (CSU) és a szociáldemokraták (SPD) alkotta koalíció képviselői csaknem 20 órán át tárgyaltak. Végül azonban csak sikerült megegyezniük: 22 oldalas, a sarokpontokat tartalmazó dokumentumot fogadtak el (a következő hetekben ezt bővítik ki többszáz oldalasra). Olyanokat nyilatkoztak még reggel a pártok képviselői, hogy „nagy dobásra”, „történelmi megegyezésre” készülnek. Az elhúzódó tárgyalásokkal kapcsolatban így hűtötte le a kedélyeket az SPD főtitkára, Lars Klingbeil:
Szerintem inkább tárgyaljunk egy órával hosszabban, csak legyen ambiciózus az eredmény.
A kritikusok viszont úgy fogalmaztak a tervezet péntek délutáni kiszivárgása után:
Ez egy arculcsapással ér fel.
Annyi bizonyos, hogy visszafogottabb célokat fogalmaztak meg, mint amikről előtte, vagy akár péntek reggel olvasni, hallani lehetett. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az eredetileg százmilliárd eurós, klímasegítő intézkedésekre koncentráló csomag végül 54 milliárd eurós lett, azzal a kikötéssel, hogy ennek a fedezéséhez tilos hitelt felvennie az országnak.
A tervek
A koalíciós pártok által elfogadott dokumentum tartalmazza, hogy bevezetnek egy CO2-árat, amit évente emelnek majd 2021-től. Egy tonna szén-dioxid két év múlva 10 euróba kerül majd tonnánként, 2025-re ezt fokozatosan minimum 35 euróra emelik. Ezt nem a végfelhasználóknak kell majd megfizetniük, hanem a fűtő- és üzemanyagokat forgalmazó és szállító cégeknek, ugyanakkor ez biztosan üzem- és fűtőanyag drágulást is magával hoz. 35 eurós tonnánkénti szén-dioxid-árnál úgy 9 centes áremelkedést hoz literenként a benzinnél, a gázolajnál és a fűtőolajnál 11 centet jelent literenként, a földgáznál pedig egy centet kilowattóránként. Hatvan eurós maximális összeget is meghatároztak a CO2-árnál. Méghozzá azért, hogy ne hozzon akkora drágulást, ami már fáj a lakosságnak.
Betiltják 2026-tól az olaj fűtőberendezések kiépítését is, addig pedig aki a régit klímakímélőbbre cserélné, annak akár az ár 40 százalékát kitevő állami támogatás is juthat.
Komolyabb változás lesz még, hogy a vonatközlekedés olcsóbb, bizonyos repülőutak viszont drágábbak lesznek. A légi-közlekedési adót megnövelik, a vonatjegyek áfáját viszont csökkentik jövő évtől. Emellett a Deutschen Bahnnál tőkeemelést terveznek, évente egymilliárd euróval tolják meg a céget, hogy hatékonyabban modernizálják a vasúti hálózatot.
Előzetesen szó volt a megújuló energia gyorsított kiépítéséről, különböző lakossági ösztönzőkről, támogatásokról, de az első beszámolók a sajtótájékoztató után ezekről nem szóltak. Pedig 2022-ben lekapcsolják az utolsó atomerőművüket is, 2038 után szénerőműveket sem akarnak használni, arról nem is szólva, hogy terveik szerint a a zöld energia részesedését 2030-ra a mostani 38 százalékról 65 százalékra szeretnék emelni. Az viszont vitatott, hova telepítsenek nap- és szélerőműveket. A helyi lakosok erősen tiltakoznak az ellen, hogy a környékükön legyenek ilyenek. 2019 első felében a szélerőművek kiépítése szinte teljesen leállt, a hosszú jóváhagyási eljárások, a sok peres eljárás és amiatt, hogy túl kevés olyan hely van, ahol elférne egy szélerőműpark.
A német kormány a legnagyobb eredménynek a sajtótájékoztatón– az egyébként az SPD által sulykolt – monitoring rendszert nevezte. Ami azt jelenti, hogy létrehoznak egy törvényt, ami lehetővé teszik, hogy évről évre felülvizsgálják, az egyes gazdasági szektorok elérik-e az arra az évre betervezett klímavédelmi céljukat, és ha nem, akkor ezt az adott ágazatért felelős miniszter szankcionálhasson. Ezzel próbálják meg elérni, hogy ne járjanak úgy, mint most: Merkel ugyanis elismerte, nem tudják tartani a 2020-as klímavédelmi terveiket, ezért is kell 2030-ig szigorúbb intézkedéseket hozniuk. Az ezt a felülvizsgálati rendszert felvető környezetvédelmi miniszter, Svenja Schulze úgy nyilatkozott:
A klímavédelmi csomagot komolyan vettük. A Fridays for Future mindannyiunkat felrázott.
A tárcavezető a lassan egy éve a világ számos városában péntekenként megtartott tüntetésekre utalt. Most éppen nagyobbakat, mert hétfőn tartják New Yorkban az ENSZ klímacsúcsát. A német kormány terveinek prezentálása közben már több százezren tüntettek a Brandenburgi kapunál, a Welt 270 ezer demonstrálóról ír, az országban összesen 1,4 millió ember ment az utcákra. A német szervezők a Twitter-oldalukon Merkelék tervéről azt írták:
Arculcsapása mindazon százezreknek, akik most Németország utcáin özönlenek a valódi klímavédelemért.
Kiemelt kép: Hőkamera felvétele Christoph Soeder/dpa/AFP
