Hamarosan megjelenik David Cameron konzervatív volt brit miniszterelnök For the Record című memoárkötete (Cameron volt a kormányfő a britek EU-ból való kilépéséről határozó 2016 júniusi ügydöntő népszavazás idején, a bentmaradásért korteskedett, a vereség után visszavonult a politikától; első számú ellenfele Boris Johnson jelenlegi miniszterelnök, a kilépéspárti vezéralakja).
A kötetből a The Sunday Times konzervatív vasárnapi brit lap közöl részleteket; mi pedig a cikkből citálunk néhány cameroni állítást:
- Cameron szerint Boris Johnson nem hitt a Brexitben, és csak saját politikai karrierje érdekében támogatta az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból
- már 2016-ban is igaz volt, hogy bármelyik magas beosztású tory politikus, aki a Brexit-tábor élére áll, a párt „dédelgetett kedvence” lesz, és Johnson nem akarta megkockáztatni, hogy ez a dicsőség másra szálljon
- Johnson ugyanakkor teljesen biztos volt abban, hogy a népszavazáson a Brexit-tábor veszíteni fog
- Cameron folyamatosan azt tanácsolta Johnsonnak, hogy ne vegyen olyan irányt, melyről ő is alapvetően úgy gondolja, hogy árt az országnak; Johnson viszont azzal érvelt, hogy tán soha nem lesz még egy esélye, ezért ezt a sanszot kell megragadnia
- amikor Cameron azzal próbált érvelni, hogy ennek az esélynek a megragadása az ország kilépését jelenti az EU-ból, Johnson azzal válaszolt, hogy mindig lesz lehetőség az újratárgyalásra az unióval, és utána ki lehet írni egy újabb népszavazást.
Mindez azért különösen érdekes, mert Johnson ma már mereven elutasítja az újabb EU-referendum kiírását, és hangoztatja azt az álláspontját, hogy az Egyesült Királyságnak ki kell lépnie az EU-ból a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján, akár lesz addig új Brexit-megállapodás, akár nem.
Az utóbbi napokban többször leszögezte azt is, hogy a megállapodás nélküli Brexitet tiltó, hétfőn hatályba lépett törvény ellenére semmi körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását.
Úgy véli, Johnsonnak az EU-tagsággal kapcsolatos aggályai valójában másodlagosak voltak a számára legfontosabb tényezőhöz képest, és ez az volt, hogy neki személyesen milyen kimenetel lenne a legkedvezőbb.
Cameron hazugsággal vádolja a Brexit-kampánytábor egészét, felidézve: Michael Gove, a Konzervatív Párt másik prominens Brexit-szószólója (egyúttal Boris Johnson kampánystábjának volt vezetője, aki a népszavazás előtti napokban szembefordult Johnsonnal) azzal riogatta a választókat, hogy ha Törökországot felveszik az EU-ba, az egész török lakosság Nagy-Britanniába költözik.
Cameron ezzel kapcsolatban azt állítja:
Boris, aki büszkén kürtölte világgá, hogy török felmenői is vannak, és korábban támogatta Törökország felvételét, ezek után maga is elkezdte hajtogatni a török EU-csatlakozásról szóló hamis állításokat.
Penny Mordaunt, a fegyveres erőkért felelős akkori védelmi államtitkár (később az első brit női védelmi miniszter) a kampányban a BBC televíziónak nyilatkozva azt állította, hogy Londonnak nincs módja a török csatlakozás megvétózására.
Cameron szerint: „Itt már nem az igazság határainak feszegetéséről, hanem az igazság sutba dobásáról beszélhetünk (…) A Brexit-tábor hazudott (…) Törökország EU-csatlakozására, ha egyáltalán valaha is megtörténik, még évtizedekig nincs kilátás.”
Kiemelt kép: Europress/NurPhoto/Alberto Pezzali/