Naponta újabb és újabb rémtörténetek kerülnek napvilágra arról, hogy Romániában a pszichiátriai kezelés három évtizeddel a rendszerváltás után is a Ceauşescu-érát idézi. Néhány kivételtől eltekintve a különálló egészségügyi egységként működő pszichiátriai intézetek lepukkant épületekben működnek, büdzséjük a létminimumhoz is kevés, nincs elegendő orvos, ápoló, nincs megfelelő gyógyszer, a terápiás kezelés, reintegrációs programok pedig ismeretlen fogalomnak számítanak.
A betegeket sok helyen szó szerint állatként tartják, kínozzák, éheztetik.
Az országban 35 különálló pszichiátriai intézet-kórház működik, ebből tíz tartozik az egészségügyi minisztériumhoz, a többi a megyei tanácsokhoz. A 35-ből öt börtönkórház, ezekbe szállítják a bűncselekményt elkövető betegeket.
A főnővér tíz éven át lopta a betegek pénzét
Egy, a betegek jogait, emberi méltóságát védő civil szervezet, a CRJ hívta fel a közelmúltban a digi24 hírtelevízió figyelmét a brassói pszichiátriára, ahol az egykori főnővér tíz éven keresztül vágta zsebre 150 beteg nyugdíját, szociális segélyét. Az ügyre most rászállt a szervezett bűnözés elleni ügyészség, és első körben kiderítették, hogy a főnővér bűntársaival együtt legalább 500 ezer eurónak megfelelő lejt lopott el a betegektől. Elsősorban a beszámíthatatlanokra szálltak rá, és azokra a betegekre, akik után hónapokig nem érdeklődött a család. S mivel a nyugdíjat, szociális segélyt a postás hozza, vélhetően ő is nélkülözhetetlen tagja volt a csapatnak, hiszen a pénzt vagy a címzett, vagy a meghatalmazott veheti csak át.
A rendszer mai napig működne, ha az egyik meglopott beteg gyámja nem tesz feljelentést. Ugyanis a beteg halálát követően a gyám megjelent a pszichiátrián, és kérte a bizonyító számlákat, aktákat arra vonatkozólag, hogy mire költötték a beteg pénzét. Természetesen semmiféle papírt nem tudtak előkaparni, s bár csak a személyzet férhetett hozzá a pénzhez, az ügyészség ismeretlen tettes ellen indított vizsgálatot.
Az esettel kapcsolatban Mugur Frăţilă pszichológus elmondta, hosszú évek óta tapasztalat, hogy az ápolók, a személyzet minden lehetőt ellop a betegektől a kenyértől kezdve a segélyszervezetektől kapott ruhákig.
Szexuális aktusra, perverziókra buzdították az áldozatokat
Emberi méltóságukat meggyalázó helyzetekben filmezték a betegeket az ápolónők a Târgu Jiu-i Pszichiátrián. Túl sok részlet nem szivárgott ki, de az elejtett szavakból kiderült, hogy a nővérek nem csupán a meztelen testeket rögzítették telefonjukkal, hanem szexuális aktusra, perverziókra is buzdították az önmagukról mit sem tudó áldozatokat. A betegek csúfolása, megalázása, lekötözése állítólag mindennapos esemény számos intézetben, és a hatóságok akkor sem lépnek fel a személyzet ellen, ha közzétett videók bizonyítják tettüket. Târgu Jiuban mindössze némi bérelvonás volt a büntetés.
Egy Bihar megyei intézetben az igazgató csak ötszöri írásbeli figyelmeztetést követően merte-tudta kirúgni azt a nővért, aki válogatás nélkül pakolta tele a szatyrát minden letöltött szolgálat végén, a szappantól kezdve a tisztítószerekig bármi mozdíthatót ellopott. Furcsa módon megúszta az elbocsátással, de a rendőrségi feljelentés elmaradt, ami jelzi, hogy a rendszerből (vissza)élők sosem magányos elkövetők.
Üvegkalitkákba zárt betegek Máramarosszigeten
Szeptember 3-án, szintén a CRJ jóvoltából hihetetlen felvételek kerültek nyilvánosságra a Máramarosszigeti Pszichiátriáról, s ekkor a civil szervezet már követelte Sorina Pintea egészségügyi miniszter azonnali intézkedését. A felvételeken jól látszik, hogy az értelmi és testi fogyatékosokat 2,5 méter magas, fémvázas üvegkalitkákba zárták, rongyokkal kötözték oda lábaikat az ágy vasvázához. Nyolc személy tartózkodott az öt ketrecben. Bármikor fennállt a veszély, hogy a ketrecbe zárt párok egy dühkitörés során összeverekszenek, puszta kézzel akár meg is ölheti egyik a másikat, mire az ápolók meghallják és odaérnek.
Az épületben az üvegkalitkák számítottak a legkorszerűbb „helynek”. A civilek vizsgálódásaiból kiderült, hogy a csatorna az épület mögötti udvarra, a puszta földre ürül, oda, ahol a betegeknek naponta sétálniuk kellene. A 30 betegről mindössze egy ápolónő és három felcser gondoskodott, ráadásul odafigyelés tekintetében állapotuk súlyossága alapján rangsorolták őket. Magyarán, a legsúlyosabb esetekkel nem foglalkoztak, csupán tömték beléjük a nyugtatókat.
A képek hatalmas botrányt kavartak, ám még ez is kevés volt ahhoz, hogy a hatóságok megmozduljanak. Az egészségügyi miniszter persze azonnal megígérte, hogy szeptember 9-én a helyszínre látogat, de aztán meggondolta magát, miután a kórházfenntartó megyei tanács már másnap elbontatta a ketreceket, és megesküdtek, hogy javítják az ápoltak helyzetét.
Az egészségügy számkivetettjei
Egy Bihar megyei pszichiátriai intézet vezetője név nélkül nyilatkozta a hírtelevíziónak, hogy sajnos ezek a betegek egyszerűen nem léteznek a rendszer számára. Amikor az egészségügyi pénztárral harcolnak legalább a minimális fenntartási költségekért, rendre a arcukba vágják hogy mit akarnak, ne jusson pénz a gyerekkórházaknak?
A CRJ hosszú évek óta követi nyomon a pszichiátrákat, rendszeresen toppannak be valahova váratlanul, hogy lássák, miként élnek az ott kezelt betegek. Tapasztalatuk szerint a lekötözött betegek látványa mindennapos. Ha pedig valamelyikük meghal, akkor nincs boncolás, hanem azonnal eltemetik, legfeljebb a kezelő orvos kiállít egy semmitmondó papírt a halál okáról.
A közelmúltban a Botoşani Pszichiátrián egy krónikus beteg az udvaron az elektromos táblánál babrált, áramütésben életét vesztette. Mivel zárt helyen kellett volna őrizni, a rendőrség gyilkosság vádjával bűnvádi eljárást indított, kérdés, meddig jutnak.
Akik mögött becsukódik a pszichiátria ajtaja, lemondhatnak a holnapról. Semmilyen lehetőségük nincs panasztételre. Azoknak sem, akiket enyhébb tünetekkel utaltak be. Számukra nincs papír, golyóstoll, telefonálási lehetőség, egyetlen esélyük, ha valaki meglátogatja őket. Csakhogy az igazság mindig az orvosok oldalán áll: ugyan ki hinne egy bolondnak?
Kiemelt kép: Fotó: BISP / AFP
