Csaknem tíz év börtönre ítélték nem jogerősen Canan Kaftancioglut, a fő ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) Isztambul tartományi elnökét állítólagos terrorpropaganda, a török államfő, illetve a Török Köztársaság megsértése miatt – közölte a CHP pénteken.
Az ügyben eljáró isztambuli bíróság kilenc év, nyolc hónap és húsz nap szabadságvesztésre ítélte a politikusnőt, akit „köztisztviselő megsértésével”, „gyűlöletkeltéssel és ellenségeskedésre szítással” is megvádoltak. Kaftancioglu az ítélettel szemben fellebbezett, így a kérelem elbírálásáig még nem kell börtönbe vonulnia.
Az ítélethirdetést követően az isztambuli igazságügyi palota előtt újságíróknak kijelentette: a bírósági döntés nem fogja elhallgattatni.
Sem Ti, sem én nem érdemeltem ezt. Ha egy bírósági döntés nincs összhangban a joggal és a politikai hatalom kívánalmait követi, az azt jelenti, hogy nincs törvény az országban. A megindított bírósági ügyek nem a tárgyalótermekben, hanem az elnöki palota szobáiban dőlnek el
– fűzte hozzá.
Ekrem Imamoglu, Isztambul köztársasági néppárti polgármestere reményét fejezte ki, hogy az ítéletet a felsőbb bíróságok felülvizsgálják majd. Az ügyészség korábban 4 év 10 hónaptól 17 évig terjedő börtönbüntetést kért Kaftancioglura.
A vád alapját a politikusnak a közösségi médiában közzétett, egyes 2012 utáni bejegyzései képezik. Egyebek között olyanok, amelyeket a 2013 májusában kezdődő Gezi parki kormányellenes tüntetésekkel, valamint a 2013. decemberi korrupciós botránnyal kapcsolatban osztott meg. Kaftancioglu ügyvédei szerint a feltüntetett bizonyítékok között olyan hamis bejegyzések is szerepelnek, amelyeket számítógéppel generáltak.
Kaftancioglu szerint az ellene indított eljárás az érvénytelenített, majd megismételt isztambuli polgármester választással áll összefüggésben, amit a CHP színeiben induló Ekrem Imamoglu nyert meg másodszorra is.
A Recep Tayyip Erdogan török elnök vezette kormánypárt, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 15 év után először veszítette el a legnépesebb város vezetését.
Erdogan 2014. augusztusi elnökké választásától a 2016-os puccskísérletig közel kétezer pert indított politikai ellenfeleivel, a sajtóval, de akár egyszerű állampolgárokkal szemben is az őt érintő sértések miatt. Az esetek többségében felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok, majd a török államfő a 2016. július 15-ei puccskísérlet után egyszeri gesztusként visszavonta ezeket az eljárásokat. Azóta ismét több hasonló eljárás indult. Önmagában a török elnök megsértéséért akár négyévi börtöntüntetés is kiszabható.
