Az egyre gyakoribb tengeri hőhullámok – melyekért a klímaváltozás felelős – gyakorlatilag a korallok hirtelen halálát okozhatják, jöttek rá a Nagy Korallzátonyon dolgozó tudósok. A Current Biology című szaklapban megjelent kutatási beszámoló szerint a víz extrém hőmérséklet-emelkedését a korallok még annál is jobban megsínylik, mint azt eddig gondolták, a vizsgált korallok 15%-kal gyengébbek lettek hőhullám után, és számos darabka le is tört a zátonyról.
Az Új Dél-Wales-i Egyetem kutatója, Dr. Tracy Ainsworth a BBC Newsnak elmondta, hogy az egész csapatot sokkolta, hogy mennyire törékennyé váltak a korallok a hő hatására. Az egész gyakori, hogy a víz felmelegedése miatt ún. korallfehéredés alakul ki, azaz a korallok elveszítik a színüket, mert kilökik a szöveteikben élő algákat – ez is gyengíti a korallokat, de legalább életben maradnak, ám amiről most szó van, az sokkal súlyosabb helyzet, ugyanis teljesen elhalnak a szövetek, magyarázta a kutató. A pusztulás ténye mellett ami igazán aggasztja a tudósokat, az a pusztulás sebessége: a hőhullámok szinte azonnal elpusztítják a korallokat. Nagyjából tíz nap alatt azok a korallok, amelyek ki voltak téve a hőhullámnak, gyakorlatilag holtan lebegtek a vízfelszínen. Ezeket a hőkárosodott korallokat nevezik aztán szellemkoralloknak.
A korallok ilyen mértékű pusztulása a teljes tengeri ökoszisztémára kihat, a tudósokat pedig kétségbe ejti a tudat, hogy hiába kongatják a vészharangot, a döntéshozók nem igazán tesznek a változásért. Pedig extrém mértékű pusztulásról van szó: a kutatásban vizsgált 2016 és 2017 közötti hőhullámban a Nagy Korallzátonyon harminc és ötven százalék közé teszik a korallpusztulást.
Ha Anglia fáinak harminc-ötven százaléka eltűnne alig két év alatt, az elég megdöbbentő lenne
– vont párhuzamot egy kutató a Newcastle-i Egyetemről. Amellett, hogy a korallzátonyok a tengeri élővilág fontos élőhelyei, az emberek is megérzik a pusztulásukat, hiszen ezek a halászatban és a turizmusban is fontos szerepet játszanak.
Kiemelt kép: iStockPhotos
