Váratlanul lemondott Ramush Haradinaj koszovói kormányfő – közölte a Koha Ditore című pristinai napilap pénteken. A miniszterelnök azért adta be visszavonhatatlan lemondását a koszovói kormány pénteki ülésén, mert az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett feltételezett háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság gyanúsítottként idézte be.
A kormányülésen elmondta, az állami intézményeknek továbbra is zavartalanul kell működniük, és a szerbiai árura kivetett százszázalékos vámot sem törlik el. Hozzátette: most az államfő feladata az, hogy konzultációt kezdjen a pártokkal, és kijelölje az előrehozott választások időpontját.
A Koha Ditore információi szerint Ramush Haradinaj a nap folyamán sajtótájékoztatón bővebben is ismerteti lemondásának hátterét.
A háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság és az ügyészség feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett, feltételezett háborús bűnök vizsgálata. Az UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett, amelynek keretében állítólag fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci koszovói államfő neve is felmerült. Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai mind háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire.
Az UCK-nak tagja volt Ramush Haradinaj, Hashim Thaci államfő és Kadri Veseli házelnök is. A bíróság létrehozásáról szóló törvényt nemzetközi nyomásra 2014-ben fogadta el a koszovói parlament.
Az UCK veteránjait tömörítő egyesület tavaly decemberben aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy szüntessék meg a különleges bíróságot. A bíróság januárban kezdte meg a tanúk és a gyanúsítottak meghallgatását.
Nem a különleges bíróság az első testület, amely a koszovói háborús bűnöket vizsgálja, korábban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT) is folytak eljárások a feltételezett elkövetők ellen. Ramush Haradinajt például az NT 2008-ban és 2012-ben is felmentette az ellene felhozott vádak alól, Fatmir Limaj miniszterelnök-helyettest pedig 2007-ben mentették fel a vádak alól. A Nemzetközi Törvényszék a koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök miatt hat szerbet ítélt el, Slobodan Milosevic volt szerb és jugoszláv elnök pedig az ellene folyó eljárás során halt meg a hágai törvényszék börtönében.
Amint arról beszámoltunk, a hágai legfelsőbb bíróság pénteken kimondta, Hollandia részben felelőssé tehető azon körülbelül háromszáz boszniai muzulmán haláláért, akit szerb katonák az 1995-ös srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak, miután elhurcolták őket a holland ENSZ-békefenntartók bázisáról.
Később a holland kormány közleményt adott ki, amelyben elfogadta az ítéletet. „Az állam elismeri felelősségét a károkért a legfelsőbb bíróság által meghatározott mértékben” – írta a védelmi minisztérium. Szakértők szerint a döntés nemzetközi jogi precedenst teremthet a békefenntartó műveletekben részt vevő államok felelőssége ügyében.
Kiemelt kép: Europress/Armend NIMANI/AFP
